Szeravak
(Szaravak), brit protektorátus Borneo (l. o.) ÉNy-i partján.
A parton Datu-foktól Barram-fokig nyúlik el 520 km. hosszuságban, míg a sziget
belseje felé 150-190 km. a szélessége. Területe 106,200 km2;
lakóinak száma mintegy 300,000 (maláji, dajak, kajan, murut, khinai és egyéb
bevándorlott). A felszin a tengernél és folyók mellett alacsony és mocsaras;
beljebb emelkedő a 2000 m. magas hegyláncokig. Hajózható folyók a Batang-Lupar,
a Redsang és a Sz. A tropikus klima a tengerparton egészségtelen; a magasabb
helyeken mérsékelt és kellemes. A föld mindenütt nagyon termékeny és tropusi
növényzetben bővelkedő; fő termékek a kávé, pamut, továbbá bors, szago,
kaucsuk, viaszk, rotang és különféle értékes fák. Az ásványország szolgáltat
aranyat, ezüstöt, szenet, antimont, kénesőt és drágaköveket. Szenet 1895-ben
89,314 dollár értékben exportáltak. 1895. a behozatal értéke volt 3.089,393 és
a kivitelé 3.141,932 dollár. A főváros Kucsing a Sz. folyó jobb partján, 37
km.-nyire a tengertől, szabad kikötő, 20,000 lak., katolikus és anglikán
hittérítő-állomással. V. ö. Seravak, its inhabitants and productions (London
1848); Cotteau, Quelques notes sur Seravak (Páris 1886); Low, Residence in
Seravak (London); Roth, The natives of Seravak (London 1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|