Szerbia hadügye

A mai védtörvény alapja az 1862-iki szervezeti szabályzat, amely népsereget teremtett s ennek magvaként egy kis rendes hadsereget, amelyben a legénység béke idején kiképeztetését nyerte s amely háboru esetén a népsereg keretéül szolgált. A népsereg akkoriban kétrendbeli fölkelésből állt, az egyik 90,820, a másik 57,600 emberrel. Az 1878-iki szerb-török háboru napfényre hozta e szervezet hiányait. Már az 1876-iki újraszervezési rendelet értelmében a rendes hadsereg 1 század lovassággal, 1 zászlóalja utásszal és 1 zászlóalj hidásszal megerősíttetett. Az 1878 okt. 23-iki szervezet szerint, amely 1883 jan. 1-re teljesen keresztülvitetett, a hadsereg hadra kelt sereg, pótcsapatok és tartalékseregre tagozódik. 1885., kevéssel az 1885-iki szerb-bolgár háboru kitörése előtt, 1 testőrgyalogezred 5 zászlóaljjal, 8 tábori üteg és 1 hegyi üteg, valamint 1 aknász-század állíttatott fel, miáltal a rendes hadsereg békelétszáma 17,000 emberre növekedett.

A szerb-bolgár háboru folyamán mutatkozott hiányok következtében 1886 végén a szkupstina egy új védtörvényt fogadott el. Az általános védkötelezettség s a hadsereg beosztása három sorrendbe megtartatott, de a szolgálati kötelezettség akként változott meg, hogy a hadkötelesek 20-28 éves korig az első, 37 éves korig a második és 50 éves korig a harmadik fölkeléshez tartoznak. Hadbiztosi és kezelési szolgálatra egész 60 éves korig is behivhatók háboru esetén a független és erőteljes egyének. A zászló mellett, mint eddig, két évi a szolgálati idő. A papi minőség és a tényleges állami szolgálat nem old fel senkit a tényleges szolgálattól. A második felkelés részére is állíttatnak fel már béke idején törzsek, amelyeknél ezen felkelés legénysége rövid gyakorlatokat köteles teljesíteni. Mindkét felkelés részére az állam ad fegyvert, ruhát, felszerelést és élelmezést, az utóbbit azonban csak akkor, ha a legénységet otthoni körén kívűl alkalmazzák. A szekerészet lovait az erősen megadóztatott polgárok állítják elő s már békeidőben kötelesek azokat készen tartani.

A hadsereg háboruban áll 5 gyalog hadosztályból, mindegyikben 16 zászlóalj, 2 lovas század és 24 löveg; továbbá 1 lovasdandárból 12 lovasszázaddal és 6 löveggel; ezenkivül 2 lovas testőrszázad, 40 hegyi löveg 10 ütegben s a megfelelő speciál-csapatok (vártüzérség, utászok stb.). Az álló hadsereg összes létszáma 120,500 ember, 27,000 főnyi megszálló csapat; ehhez csatlakozik a fölkelősereg első osztálya 125,500 és második osztálya 63,700 emberrel. A harmadik felkelés csak az állam határain belül nyer alkalmazást. A rendes hadsereg fegyvere a Mauser-Milanovic M/81 gyalogsági fegyver, a lovasság és tüzérségé M/84 (egyenes húzásu) ismétlő szerkezettel; a népsereg első sorozata Berdán- és második sorozata Peabody-fegyverrel van ellátva.

Forrás: Pallas Nagylexikon