Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szerencse chance
szerencse felicity
szerencse fluke
szerencse fortune
szerencse hit
szerencse luck
szerencse mercy
szerencse scoop
szerencse f... ups and dow...
szerencse j... favoured by...
szerencse, ... it's a good...
szerencsecs... his star is...
szerencsejá... gambling
szerencsejá... game of cha...
szerencsejá... game of haz...
szerencsejá... lottery
szerencsejá... play
szerencsejá... in hock
szerencséje... to be hot
szerencséje... to be in lu...

Magyar Magyar Német Német
szerencse &... Glück (s)
szerencsére... glücklicher...
szerencsés ... glücklich
szerencsét ... beglückwüns...
szerencsétl... unglücklich...
szerencsétl... Unglück (s)...
szerencsétl... Plage (e)
szerencsétl... verunglücke...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szerencs

nagyközség Zemplén vármegye szerencsi j.-ban, (1891) 4339 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, tanonciskolával és hazánk legnagyobb cukorgyárával, mely 1350 munkást foglalkoztat, évenkint 7-800,000q répát dolgoz fel s 200,000q cukrot állít elő, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Sz. v. Szerencse hegyéig hatolván előre Árpád hadai Ung várából, a vezér, a Névtelen szerint (17. fej.), nagyon megszerette azt a helyet s azért Szerelmesnek nevezte el. Oklevelesen azonban Szerencsének nevezik már a XIV. sz. elején is. IV. László korában vár volt a helyén, 1271. pedig monostorát is említik. (Castrum Szerench, monasterium de Sceremch). 1393. a Monakyak itt bencés monostort birtak Péter és Pál apostolok tiszteletére s Bebek Detre 1400. nekik itélte oda a kegyúri jogot. Az apátságot János király idejében Szikszay Péter kapta. 1556. Némethy Ferenc, Izabella hive, foglalta el az apátságot s várrá alakította át; 1565-ben azonban Némethy elesvén, a vár visszakerült I. Ferdinánd kezére. 1583. Rudolf király Rákóczi Zsigmondnak vetette zálogba s azóta 1711-ig a Rákócziaké volt. 1605. Bocskay itt országgyülést tartott s a hely utóbb is szerepelt a politikai történelemben. Földesurai a Rákócziak nótáztatása után az Aspremontok, Illésházyak, Grassalkovicsok, Szirmayak és Almásyak. Az apátság címét most rendesen valamely esztergomi kanonok kapja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is