Szerep
nagyközség Bihar vármegye tordai j.-ban, (1891) 2159 magyar
lak., posta- és telefonállomással és postatakarékpénztárral, Kornis-féle
kastéllyal és uradalommal. Sz. táját is érintették - a Névtelen szerint - a
honfoglaló magyarok s onnan fordultak Szeghalom alá, hogy átkeljenek a Körösön
s Marót ellen induljanak. 1217. a váradi Regestrum már szintén említi a Villa
Scerepet. Sz. monostora alapítói (mindenesetre a tatárjárás előtt) a
Zoárd-nemzetségbeliek voltak. E szt. György tiszteletére szentelt monostort
oklevelesen 1283. említik először. 1322. s utóbb, kivált a XV. sz.-ban, Békés
vármegyéhez számították; földesurai ekkor főkép az Isákayak és Bajomyak voltak.
1472-ben a helységet hozzácsatolták Biharhoz. 1572. Miksa király új adományul
adta Bajomy Zsófiának, Pásztóy János özvegyének. 1751. régi helyéről
félmérfölddel odább, a Körtvélyes-ér mellé telepítették a falat. V. ö. Osváth,
A sárréti járás (581-587. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|