Szerv

(növ., organum), az élő teremtésnek: az állatnak vagy növénynek az a külsőleg is jól felismerhető és leirható része, amellyel valamely életműködést végez. Ilyenek az állatoknál: a sziv, tüdő, máj, vese; a csontvázat mozgató szervek, az intellektuális szerv: az agyvelő; az érzékszervek. A növény szerve sem nem oly sok, sem nem olyan bonyolódott, mint az állatoké, azért a növények szerveit (gyökér, szár, levél, virág, gyümölcs, mag) most inkább csak tagnak nevezik. A szerv elnevezést a belsőre (szövettani v. anatomiai szerv) is használják, ezzel szemben a külső tagokat morfologiai szerveknek is mondják. azt a szervet, mely egyedül magának a növénynek fentartására és gyarapítására való, tenyésző szervnek (organum vegetativum, gyökér, szár, levél) mondjuk, amely pedig új egyén létrejöttét eszközli, a szaporodó szerv (organum reproductivum, virág, gyümölcs, mag). Az alsóbb rangu növényeknek ilyen tagja nincs, azért testüket telepnek (thallus, thalloma) és őket telepes növényeknek (thallophyla, moszat, gomba, zuzmó) mondjuk. Ellentéte a száras növény. L. Alaktan.

Forrás: Pallas Nagylexikon