Sziám

Hátsó-Indiának középső, a francia és angol birtokok közt fekvő részét elfoglaló önálló fejedelemség, amely benyulik a Malakka-félszigetre, de az 1893-96-iki időközben a francia birtokok felőli határán, nevezetesen a Mekong jobb partján 25 km.-nyi szélességü terület semlegessé lett, amelyen a franciák akadálytalanul állíthatnak fel katonai és egyéb állomásokat. Területét mintegy 200,000 km²-re becsülik, lakóinak számát pedig kilenc millióra. Sziám áll a Menam síkságából, amelyet É. meg Ny. felől a tibet-birmai hegyek határolnak, meg az ezen síkságtól K-re fekvő fensíkból. A tibet-birmai hegyláncok leghosszabbika a Tanen-Tang-Gii, amelynek folytatása a Tenasszerim-lánc (Taneng-tha-ri), amely a Mulai-jit (1676 m.) hegycsomóban éri el a legnagyobb magasságát és amelyből számos lánc ágazik ki. A K-i fensík magaslatai alacsonyabbak. A Menam síksága 600 km. hosszu és 200-250 km. széles. Fő folyója a Menam, amelynek legnagyobb mellékvizei a Menam Pecsaburi, a Menam Meu-Ang-Pran, a Klong-Rejong, Takang, Thepong stb.; egyéb nagyobb vizei a Thaong-in, a Szaluen mellékvize és a Szong-ke, amely a Tonle-szapba ömlik. A jun. és nov. közt szakadó esők a folyók vizét megárasztják, ami által a környéküket a lerakodó iszappal megtermékenyítik. Partjait a Sziámi- és Gengál-öböl mossák. Az éghajlat meleg; Bangkokban az évi középhőmérséklet 26,7°. Három évszakot különböztetnek meg rajta; ezek a meleg (jan.-ápr.), az esős (máj.-aug.) és a hüvös (szept.-dec.). A föld nagyobb részt igen termékeny; mivel azonban a benszülött lakosság 1-3 havi kényszermunkát köteles a hatóságoknak teljesíteni, elég rosszul van megmívelve. A házi rabszolgák, valamint az adósságaik folytán szolgaságra jutottak száma fokozatosan apad, mivel a szolgák gyermekei, ha 21 évesek, megszünnek azon túl rabszolgák lenni. Mind a mellett napszámosmunkát D-en leginkább csak a khinaiak, É-on a nagy erdőségekben pedig birmaiak, karenek stb. végeznek. Még a Menam deltája is csak 1/²⁰ részében van megmívelve. A fő termék a rizs, amely a lakosok fő tápláléka és a fő kiviteli cikk (1894. rossz évben 485,255 tonna); egyéb termékek: a bors (1894-ben 937 tonnával exportáltak) só, szárított hal, marha és szezam; egyedül a helyi szükésglet számára termelnek még dohányt, pamutot, kávét és kendert. Tropikus gyümölcsökben is bővelkedik Sziám; É-i részében pedig a nagy erdőségek kitünő teak- és egyéb értékes fát szolgáltatnak. Aranyat mosnak néhány folyó homokjából; drágakőbányák több helyen találhatók, legjelentékenyebbek a Pailin ésNavong mellett találhatók. A házi állatok közül a legnagyobb számmal tenyésztik a szarvasmarhákat; vannak azonkivül sertések, juhok, kecskék s az É-i részeken lovak is; Sziámban ezenkivül házi állatul használják az elefántot is; a királyi elefántistállók Ajuthiában vannak. A lakosok a francia annexió végrehajtása előtt igy oszlottak meg: volt sziámi 2,5, khinai 1, laoszi 2, maláji 1 és bevándorolt birmai, hindu meg kambodsai összesen 2,5 millió. Az uralkodó vallás a buddhizmus. Az ipar csakis házi ipar és a primitiv házi szükségletek előállítására szorítkozik. A kereskedelem nagyobbára idegenek kezében van; a külkereskedelem főképen Bangkokban, a fővárosban pontosul össze. 1895. a behozatal értéke volt 19.384,513, a kivitelé 25.280,598 dollár. A kivitel fő cikkei: rizs (14,7 millió), teakfa (2,7), szarvasmarha (0,4), állati bőrök (0,2 millió dollár); a behozatal fő cikkei szövőiparcikkek (5,2), ékszerek (1,2), opium (0,7), cukor (0,4), gépek (0,2 millió dollár). Ezenkivül még élénk forgalom van a San-államok és Jünnan felé. A tengeren való külkereskedelem értéke sterling fontokban 1895. a következő volt:

A királyi méltóság névleg örökös; az uralkodó királynak azonban joga van bárkit örökösévé kinevezni. A végrehajtó hatalmat a király a szenabodi nevü testület tanácsának meghallgatásával gyakorolja, amely testület a közigazgatás különböző ágainak (külügy-, bel-, igazság-, pénz-, közmunka-, közoktatás-, had-, tengerészetügy stb.) vezetőiből áll, akik nagyobbrészt a király rokonai. A törvényhozó hatalom a király 1895-iki rendelete értelmében egy legalább 12 kinevezett tagból álló testület kezébe van letéve, amely a király beleegyezte nélkül csak akkor szabhat kötelező törvényeket, ha a király hosszabb ideig távol van vagy beteg. A Malakka-félszigeten adót fizető hűbéres országok: Kedah, Patani, Kelantan és Tringganu; hasonló viszonyban vannak Sziám királyához a Csingmai, Lakon, Lampuncsi, Nan, Pre és még néhány San-ország. A tulajdonképeni Sziám 41 tartományra vagyis kerületre van fölosztva, amelyek mindegyikének élén egy-egy kormányzó áll, akik más alárendelt tisztviselőkkel rendelkeznek. Az egész belügyi kormányzat élén Damrong herceg belügyminiszter áll, aki újabban a hűbérállamokat is erősen ellenőrizteti. A király jövedelmei és az ország kiadásai 2 millió font sterlinget tesznek ki. A katonakötelezettség általános, de megváltásnak van helye. Az állandó hadsereg 5000 főből áll. A kormány birtokában levő puskák száma: 80,000. Ezenkivül Sziámnak vannak hadi hajói (22) és 15,000 tengerészkatonája.

Történelem. Sziámba a mostani törzsek É. felől az V. sz.-ban vándoroltak be, kiszorítván onnan a kambodsaiakat. A XIII. sz.-ban Sziám már a mostani kiterjedését érte el. Biztosabb adataink Sziám történelméről azonban csak 1350, Faja-Utong illetőleg Fra-Rama-Thibodi nevü király kora óta vannak, aki csaknem Jáváig terjesztette ki a hatalmát. 1555. Sziám a peguiak hatalmába kerül, de már 1567. ismét felszabadul. Falcon vagy Faulcon Konstantin, egy genovai vagy görög születésü kalandor megérkeztéig (1659-ig) azután Sziám történelme csupa palotaforradalmakból állott. Ekkor azonban Faulcon tanácsára Sziám királya Európa királyaival lép érintkezésbe. Fra Narain király követsége 1684. érkezett meg XIV. Lajos udvarába. A francia követség 1687. érkezett meg Ajuthiába, Sziám akkori fővárosába. Az európaiak befolyása azonban felköltötte a benszülöttek féltékenységét s Faulcon meggyilkoltatását (1688) vonta maga után. 1767. a birmaiak másodszor is meghódítják Sziámot, de ennek lakói Faja-Takh-Szin vezérlete alatt az igát csakhamar ismét lerázzák; királyuk Fra-Futi-Sao-Luang pedig 1772. székhelyét átteszi Bangkokba. Ezután az európaiak befolyása ismét gyökeret vert és a jelen század közepe felé Sziám királyai magok is európai értelemben művelt emberek voltak, akik az európai emberekkel kereskedelmi szerződéseket kötöttek és országuk jólétét előmozdítani igyekeztek. 1893. határvillongások miatt összeütközésbe jöttek Franciaországgal. A franciák háboruval fenyegetőztek és ez elől Sziám királya csak ugy menekült meg, hogy a Mekong bal partján fekvő területet átengedte a franciáknak és azonkivül a keleti határon birtokából 25 km.-nyi széles területet semlegesnek nyilvánított. Mostani királyuk Csulalangkorn (szül. 1855.) európai nevelésben részesült s országában is európai kulturát törekszik megvalósítani. Az irdalomnak pártolója, sok angol munkát fordíttatott le hazája nyelvére, összegyüjtette s kinyomatta a sziámi népmeséket. 1897. nyarán Európában körutat tett s ez alkalommal (jun. 26-30.) hazánkat is meglátogatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon