Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szidon... ----

Magyar Magyar Német Német
Szidon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szidon

Feniciának egyik nevezetes városa, a Közép-tenger közelében, keskeny síkságon feküdt, kissé keletre a mai Szaidától (l. o.), mely tulajdonképen a régi Sz.-nak romjaira épült. Már Homeros is művészeiről említi; később iparművészeti találmányaival (biborfestés, üvegkészítés) hiresült el; lakosságának nagy számáról pedig leginkább azok a gyarmatok tanuskodnak, melyek belőle kirajzottak, s melyek közül Tirusz utóbb magán az anyavároson is túl tett. Kr. e. 722 táján az asszír, később a babiloniai uralom alá jutott, de némi kiváltságot akkor is élvezett, amennyiben külön alkirályok alatt állott. A persa hódoltság korában sikeresen versenyzett Tirusszal, sőt legyőzte azt; ámde mikor a III. Artaxerxes ellen megindult, mozgalomnak élére állott, rajta vesztett. Saját királya Tennes elárulta a persáknak, amin a lakosok annyira elkeseredtek, hogy maguk gyujtották fel városukat. Később Sz. ezt is kiherverte és már ismét jelentékeny tényező volt, midőn Kr. e. 333. Nagy Sándornak meghódolt, aki Abdallonymost rendelte ki Sz.-i királynak. Sándor halála után először Egyiptomnak, azután a szírus királyoknak, végre a rómaiaknak jutott. Tekintélyes város maradt, püspöki székhely, melyet I. Balduin király 1111. a mohammedánok kezeiből kiragadott, de mely 1187. ismét csak visszakerült a muzulmánok kezeibe. Hosszu tengődés után a XVII. és XVIII. sz.-ban jutott ismét jelentőségre, még pedig a franciák kiviteli kereskedelme révén. Miután már 1855. megtalálták Esmunezárnak feniciai irással beirt szarkofágját, a hatvanas évek óta, különösen a Renan-féle expedició révén nagy jelentőségü leletek törétntek a régi Sz. területén. Nagy halottas mező tárult fel, melyből 1887. páratlan szépségü, teljesen ép domborműves szarkofágokat vittek Konstantinápolyba, ahol azok a Csinili-kioszk gyöngyei. Az egyikről, melyet eleinte Nagy Sándor koporsójának néztek, legvalószinübb, hogy a Sándortól kinevezett alkirály tetemét rejtette, de igy is mint Lysippos valamelyik tanítványának (Eutychidesnek) műve, szépségével lebilincseli a szemlélőt; a többi három Perikles korától egészen 361-ig terjedő idők terméke. Szépségre kiválik közülök az, melyet rövidesen csak Les pleureuses (siró asszonyok) nevén ismer a tudomány. 18 genrekép-szobor van rajta, Bryaxis művének tartják. Egy másik a líkiai művészet legszebb ismert terméke és szorosan csatlakozik a Parthenon domborműveihez.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is