Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szigeti insular

Magyar Magyar Német Német
Szigeti... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szigeti

1. Imre, szinész, szül. Veszprémben 1831. A szini pályára Pécsen 1856. lépett s első fellépésével Moór Károlyban (Haramiák) oly sikert aratott, hogy 1857. már a kolozsvári nemzeti szinházhoz szerződtették. 1859. a budapesti nemzeti szinházban tünt fel vendégjátékaival. 1860. szinigazgató lett, s átvette a kitünően szervezett győri szintársulat vezetését. Nyolc évig a legnagyobb szinházak igazgatója volt. 1867. a nemzeti szinházban újból vendégszerepelt és 1868. a nemzeti szinház tagja lett. Jelenleg a kedélyes apák méltó képviselője. Sz. a nemzeti szinház nyugdíjintézetének már több év óta alelnöke és e minőségben is nagy érdemeket szerzett.

2. Sz. István, 1330-82. Ágoston-rendü szerzetes, 1350-67. nyitrai püspök, 1367-82. kalocsai érsek és alexandriai patriárka. Korának nagy tudósa, kiváló és jámbor férfiu volt. Husz éven át tanított különböző egyetemeken hazánkban és Toulouseban, s rendjének milanói káptalana arra szemelte ki, hogy Párisban bizonyos tételekről felolvasást tartson. Nyitrai püspök korában fejedelme nevében a pápa hozzájárulását kérte az alakulóban levő magyar-görög szövetséghez 1364. Kalocsai érsek korában tanácsát kérték abban a nagy vitában, mit a Domonkos-rendiek és ciszterciták Aquinói szt. Tamás erekléyi felett folytattak; s ő - jámborságának dicséretére - az imádságot tartotta a nagy pör legjobb kalauzának. V. ö. Pray, Spec. Hier., I. 367., II. 73.; Pór, N. Lajos kir., 387.

3. Sz. József, szinész és szinműiró, szül. Veszprémben 1822 máj. 11. Szeretete a szinészethez még a gyermekévekre vezethető vissza. Tiz éves volt, midőn az oda vetődött Balogh István társulatát játszani látta, ez előadás nagy nyomokat hagyott a kis gyermek lelkében. Szülei látva szinészi hajlamát, eltiltották a szinház látogatásától, miért is sokat szenvedett. Felsőbb iskoláit Pesten végezte, de itt is jobban szerette a szinházat mint az egyetemet, a verseket és drámákat mint a jogot. 1841. születi tilalma ellenére szinész lett. Legelőször 1841 okt. 3. lépett fel Jászberényben a Peleskei nótáriusban, mely fellépése annál is nevezetesebb, mivel négy szerepet kellett játszania, igy a kisbirót, az úti komisszáriust, Othellót és a mexikói vőlegényt. 1844. Lendvayné közbenjárására Pesten is föllépett, Michel szerepét játszotta Lorenzinóban. E föllépését oly siker koronázta, hogy nyomban a nemzeti szinházhoz szerződtették. Itt azonban az első tiz év alatt alig jutott neki való szerepekhez, folyton öreg atyákat és érzelgős szerelmeseket játszattak vele. Szinésztársai félre ismerték, miáltal sokat szenvedett. Sz. mint jellemszinész egyike legjelesebb szinészeinknek. Nagy alakító tehetség, művészi nyugodtság, humoros kedély, férfias erő jellemzik. Alig van szinészünk, ki annyira ment lett volna a félszegségektől, mint éppen Sz. 1865. a mai országos magyar királyi szinművészeti akadémia (akkor szinészeti tanoda) megalapításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki és ez állását a 80-as évekig megtartotta. 1895 febr. 15. nyugalomba vonult. Szigligeti sikereinek hatása alatt mint szinműiró is fellépett s főleg az 50-es években termékeny és népszerü szinműiró volt, a szinész-drámairóknak legjelesebbike Szigligeti mellett, akinek a népszinműben úgyszólván versenytársa volt. Első darabjai: Egy táblabiró a márciusi napokban (vígjáték 3 felvonásban, alkalmi darab, 1848); Viola (népszinmű, melyet Eötvös Falu jegyzője után készített, 1841). 1856. öt darabbal lépett fel, u. m. Vén bakancsos és fia a huszár (népszinmű 3 felvonásban); Kisértet (népszinmű 3 felvonásban); Jegygyűrü (népszinmű 3 felvonásban); Okos bolond (bohózat 3 felvonásban); Becsületszó (1 felvonásos vígjáték, pályanyertes mű). Ezeket követték: Szép juhásznő (népszinmű 3 felvonásban, 1857); Szerelem és örökség (vígjáték 2 felvonásban, 1857); Falusiak (vígjáték 3 felvonásban, 1858); Szécsi Mária (népszinmű 3 felvonásban, 1803); Jó madár (vígjáték 3 felvonásban, 1864); Mérget ivott (vígjáték 2 felvonásban); Toldi (népszinmű 3 felvonásban, 1871). Drámai technikáján meglátszik a szinpad ismerete, de műveinek költői értéket is ad egészséges humora, mely inkább vidám; nagy érzéke van a bohózatos elem iránt s népszinműveiben is hajlik e felé. Jóízü magyar tipusai és sikerült torzképei általános népszerüségnek örvendenek. Érdekes és kedves visszaemlékezéseket és képeket is irt a vidéki magyar szinészvilágból Egy szinész naplója címen. A magyar tud. akadémia 1882. levelező, a Kisfaludy-társaság 1865. tagjává választotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is