Szigfrid

a Nibelungen-dal (l. Nibelung-ének) hőse, akiről azonban egyéb énekek, különösen Sz. ifjuságát tárgyaló népdalok is éltek a nép ajkán. Ez énekek elvesztek, egy azonban (Der hürnen Seifried) késő (XVI. sz.-beli nyomtatott) alakjában megmaradt és nemcsak a régi német irodalomra (Hans Sachs), de a magyar népkönyvekre is (Csontos Sz.) hatással volt. A Sz.-dal előadása lényegesen eltér a Nibelung-énekétől. Szerinte egy sárkány rabolja el Kriemhildát, Gibich wormsi király leányát és Siegfried egy törpének Eugelnek segélyével öli meg a sárkányt és szabadítja meg a szüzet, aki aztán nejévé lesz. A Sz.-dal részletes tartalmát adja Koenig, Deutsche Literaturgeschichte, 66. s köv. old.; további Steiger, Die verschiedenen Gestaltungen d. Siegfriedssage in der germanischen Litteratur (1873); kritikai méltatását magyar nyelven Heinrich Gusztáv, A német irodalom története (291. s köv. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon