Szijacsfa

vagy fafehérje, a fa törzsében vagy ágában annak legfiatalabb, tehát rendesen világos, néha majdnem fehér szinü fa, mely ipari v. műszaki célokra nem alkalmas. Nagyon aszik és dagad; a szú is szereti megtámadni, mert ebben van a legtöbb táplálék. Szerfánál szélezéssel rendesen leejtik. Legföltünőbb a Sz. szinellentéte ébenfánál, ahol a szin- és gesztfa fekete, a Sz. pedig sárgás-fehér.

Forrás: Pallas Nagylexikon