Szilágy-Somlyó

rendezett tanácsu város Szilágy vármegyében, a Kraszna folyó mellett, (1891) 907 házzal és 4548 lakossal (közte 3661 magyar, 857 oláh; hitfelekezet szerint 1405 r. kat., 893 gör. kat., 1385 ev. ref., 838 izraelita). A járási szolgabirói hivatal széke. Van járásbirósága és adóhivatala, kir. közjegyzősége, községi algimnáziuma, ipariskolája, takarékpénztára, több szeszgyára, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Sz. c. hetilap (XV. évf.). Régi várát és minoritakolostorát Báthory István építtette 1532.; II. Rákóczi Györgyné Gyerőfi Györgynek adta s ettől Bánfi Dénes vette meg. 1703. Rákcózi ezredese elűzte innen Kloeksberg német tábornokot. A község feletti Magura hegyen (596 m.) 1797 aug. 3. igen gazdag, a római korból származó aranyleletet találtak, mely a bécsi császári muzeumban őriztetik; 1889. más, a III. sz.-ból valamelyik gót fejedelem kincstárából származó aranyleletre bukkantak (fibulák és csészék szinaranyból), mely a nemzeti muzeumba került (nyersarany-értéke 4544 aranyforint. V. ö. Pulszky F., A Sz.-i aranylelet). Sz. azelőtt Kraszna vármegye székhelye volt.

[ÁBRA] Szilágy-Somlyó pecsétje.

Forrás: Pallas Nagylexikon