Szillányi
Péter, alezredes, szül. Szlatinán (Arad) 1822., megh.
Szatmáron 1871. Tizenhat éves korában került ki a karánsebesi katonai
intézetből s mint hadapród osztatott be az 57-ik gyalogezredbe. 1841 jan. 1.
lett hadnagy a Galiciában állomásozott 10-ik gyalogerzednél. A szabadságharc
kitörésekor nemzetőrszázados lett s mint ilyen részt vett a szerbek ellen 1848
végén folyt hadviselésben. Utóbb a honvédséghez került s a 42-ik zászlóaljnál
harcolt Mészáros és Klapka alatt, mignem az utóbbi táborkarához vette fel mint
vezérkari főnökhelyettest, amely minőségben maradt Komárom felmentéséig, azután
pedig őrnaggyá s a komáromi vár védseregének táborkari főnökévé neveztetett ki.
Az aug. 3-iki kirohanás az ő terve szerint lőn végrehajtva s ennek elismeréséül
alezredesi rangra emeltetett. A kapituláció után külföldre menekült, később
visszatért hazájába s 1861. szolgabirónak választatott. A honvédség
felállításakor alezredessé és a 6-ik honvédzászlóalj parancsnokává nevezték ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|