Szimbirszk

1. kormányzóság európai Oroszország DK-i részében, Kazan, Szaamara, Szaratov, Pensza és Nizsnij-Novgorod közt, 49,495 km² területtel, 1.765,000, egy km²-re 38 lak. A földje a Volga magas partjának kivételével, egészen sík vagy hullámos és nagyon termékeny. Folyói a Volgán kívűl a Szura, Szvijaga, Ussza stb. A klima erősen kontinentális. Gabona bőven terem 1889-93. átlag évenkint 3,7 millió csetvert rozs, 0,3 millió búza, 1,9 millió zab. Az állatállomány volt 1888-ban 364,573 ló, 250,000 szarvasmarha, 863,000 juh. Egyéb fontosabb foglalkozási ágak: gyümölcstermelés, méhtenyésztés (a mordvinoknál), erdőgazdaság és kereskedelem. A lakosok ^2/₃ részben oroszok, ^1/₃-ban mordvinok, csuvasok és tatárok. A kormányzóságban van mintegy 230 ipartelep évi 9,6 millió rubel értékü árutermeléssel; legfontosabb iparágak a posztószövés és szeszégetés. Az 1780. alakított kormányzóság 8 járásra oszlik; ezek: Alatir, Ardatov, Buinszk, Korszun, Kurmis, Szengilej, Sz. és Sziszran. - 2. Sz., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye, a Volga és Szvijaga összefolyásánál, (1891) 39,125 lak., posztószövéssel, szeszégetéssel, élénk kereskedéssel; Karamszin bronz emlékszobrával.

Forrás: Pallas Nagylexikon