Szinai

hegytömeg a róla elnevezett félszigeten, a Szuezi- és Akabahi-öblök közt, amelynek magva őskőzetekből áll; ezekhez csatlakoznak a homok- és azután a mészkő. A sok csúcsu hegytömeg legmagasabb pontjai a Dsebel Katherin (2602 m.) és a Musza (2244 m.). Ismeretessé a hegység a Mózes korából lett, midőn az izraeliták vezére a Sz.-Horeben megkapta a 10 parancsolatot. A hagyomány szerint az a hegy volt a Sz.-Horeb, amelynek Ny-i magaslata Ras-esz-Szaffafe (1994 m.) és DK-i csúcsa Dsebel Musza nevet visel; ez utóbbinak lábánál terül el a Szebaije nevü síkság, amelyen állítólag a angy eseménynél az izraelita nép egybe volt gyülekezve. Justinianus császár a Sz.-Horeb hegy K-i lábánál a Suaib-völgyben alapította a hires Sz.-i klastromot (Katalin-klastrom), amely maig is fennáll. Régebben ezen környéken több kolostor és remetelak is állott. V. ö. Ebers, Durch Gosen zum Sinai (Lipcse 1881); Bensley, Our journey to Sinai (London 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon