(Singapore), 1. az angol Straits Settlementshez tartozó
sziget a Malakka-félsziget D-i végében, amelytől a némely helyen csak 460 m.
széles Old Strait vagyis Szelat Tambrau választja el és a sziget D-i partjait a
Sz.-i szoros, vagyis New Strait mossa. Területe 577 km2. A dombos
felszinen a fő lánc KNy-i irányban vonul el; a legnagyobb magaslat a Buki Timah
(170 m.). A partok É-on csaknem egyenes vonalat irnak le; ellenben D-en több jó
kikötőjük van, igy a Sz.-i. Mintegy 20 folyó öntözi a szigetet, amelyek közt a
Gailang vagyis Kallang a leghosszabb. Az éghajlat forró, de egészséges; a
legmelegebb három hónap középhőmérséklete 37°, a három leghidegebbé pedig 26°.
Az évi esőmennyiség 2,3 m. A föld nem nagyon termékeny; termelnek rizst,
bételborsot, ananászt, indigót, kákaót, aloét stb. Midőn Sir Stamford Rafflex
1819. itt az angol lobogót kitűzte, a szigetet őserdők takarták és rajta csak
valami 20 maláji család élt. 1891. azonban a lakosok száma 184,554-re
emelkedett, akik közt 121,908 khinai, akiknek száma bevándorlás által folyton
szaporodik, 35,992 maláji és 16,035 hindu. Sz.-t 1824. a K.-indiai angol
kereskedelmi társaság Dsohor szultánjától 60,000 dollár és 2400 dollár évi
tartási díjért vette meg; a társaság birtokából 1867. ment át az angol korona
birtokába. - 2. Sz., Straits Settlements brit koronagyarmat fővárosa, az É. sz.
1° 17" és a K. h. 103° 50" alatt, Sz. sziget D-i partján, (1891) 160,000 lak.,
akik közt 90,000 khinai, 25,000 maláji, 13,000 európai és 12,000 hindu. Jólétét
főképen kereskedelmének köszönheti. Régi kikötője DK-i részében van, új
kikötőjét pedig Balakn Mati és Ajerbrani szigetek védik. Mióta K.-Ázsia
kikötője DK-i részében van, új kikötőjét pedig Blakan Mati és Ajerbrani
szigetek védik. Mióta K.-Ázsia kikötőit az európai kereskedelemnek
megnyitották, Sz. tranzitóforgalma rendkivül emelkedett. 1895. az összes
bevitel értéke volt 157,9, a kivitelé 135,1 millió dollár. A kivitel fő cikkei
ón, bors, kopra, tapioka, rizs, lakk, szágó és bőrök; fontos átviteli áru a
szén (Angliából és Japánból), a petroleum, angol pamutáruk, vasáruk stb. A
hajóforgalom: 8837 idegen hajó 6,9 millió tonna tartalommal. Sz. a maláji, a
terjedelmes khinai és a hindu városrészből áll, amelyekhez a sziget belseje
felé számos maláji telep és a vagyonosok villái csatlakoznak. A városban levő
három domb egyikén áll a kormányzó palota és egyiken Canning-vár. szép házsor,
a többi közt a posta-, a klub-paloták, az üzleti házak és raktárak szegélyezik
a rakodópartokat. Az európai városnegyedben vannak a hotelek, a Raffles-emlék,
az eszplanádon a gót székesegyház és a hittérítői épületek, a Raffles-muzeum a
könyvtárral; a város mellett van az érdekes botanikuskert. Itt van székhelye a
brit ázsiai tudományos társaság Straits branchának.
Forrás: Pallas Nagylexikon