Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
színlelés assumption
színlelés counterfeit...
színlelés disingenuou...
színlelés feint
színlelés make-believ...
színlelés pose
színlelés pretence
színlelés pretense
színlelés sham
színlelés simulation

Magyar Magyar Német Német
Szinlelés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szinlelés

(simulatio), tudatos eltérés a valódi és a kijelentett akarat között. A szinlelő szándékosan és tudva mást mond, mint amit valóban akar. A Sz. kétféle: egyoldalu vagy kétoldalu, a szerint, amint a másik fél, kivel szemben a nyilatkozat történt, a nyilatkozat szinlelt voltáról tudomással nem bir, vagy arról tudomása van. Egyoldalu Sz. esetében a szinlelő annak elámítását, megtévesztését célozza, akivel szemben a nyilatkozatot teszi. Ebben az esetben nem a valódik, hanem a kijelentett akarat tartalma irányadó, s a nyilatkozó fél a kijelentett akarat szerint lesz kötelezve. A jog más szabályt nem is állíthat fel, mert az ellenkező szabály a csalárdságnak, a megtévesztésnek nyujtott jogoltalmat jelentene. Ezen alapszik az egyoldalu Sz. legkiválóbb esetének, az u. n. reservatio mentalisnak jogi hatálytalansága (l. Reseervatio). Kétoldalu Sz. esete akkor forog fenn, midőn a felek egymás iránt tett nyilatkozataik, akaratkijelentéseik szinlelt voltát kölcsönösen ismerik. Az igy létrejött szerződés szinlelt szerződés. Ennél a felek nem egymást, mert hisz magukkal tisztában vannak, hanem a szerződésen kívűl álló harmadik személyeknek elámítását, megtévesztését veszik célba. P. az adós, hogy hitelezőit megkárosítsa, vagyonát szinleg másra ruházza át; vagy utóbbival szemben a valóságnak ellenére magát adósnak elismeri, s részére a koholt követelésről váltót vagy kötvényt állít ki, oly célból, hogy az álhitelező a valódi hitelezők megelőzésével az adós vagyonára végrehajtást vezessen. A szinleges szerződés, minthogy azt a felek tényleg nem akarják, a dolog temrészeténél fogva semmis és hatálytalan, a szinleg szerződő felek az ily szinlelt szerződésre jogokat nem alapíthatnak. De a harmadik jóhiszemü személlyel szemben, akinek a szerződés szinlelt voltáról tudomása nincs, s aki az ily szerződésre jogokat alapított, a szinleg szerződő felek a szinleges szerződés tartalma szerint kötelezve maradnak. A fenti szinlelt vétel példájában tehát a szinleges vevő a szerződést a szinleges eladóval szemben nem érvényesítheti, de ha a szinleg megvett dolgot egy harmadik jóhiszemü személynek eladja, ezzel szemben a vételt az első szinleges eladó is elismerni tartozik, s a harmadik vevő a szerződésnek teljesítését az első szinleges eladótól is követelheti. A szinleges szerződésnek egy faja az u. n. burkolt (Disszimulált) szerződés, amellyel a felek egy más, valóban akart szerződést eltakarnak, p. az ajándékozást adás-vevésbe takarják. Az ily szerződés érvényére nem a feltétlenül semmis szinleges, hanem a valóban akart szerződés érvéyne irányadó; nem a szinleges, hanem a vele eltakart az a szerződés lesz érvényes, amelyre a feleknek akarata tényleg irányult. Ha törvény szerint ez a szerződés is érvénytelen, akkor természetesen érvényes szerződés nem jő létre; a szinleges szerződés nem érvényes, mert azt a felek nem akarták, a tényleg akart szerződés pedig érvénytelen azért, mert törvény szerint érvényesen létre nem jöhet. Igy teljesen érvénytelen p. a visszavásárlási jog kikötésével ingatlan vagyonra kötött adás-vevési szerződés, ha a felek tényleg zálogszerződést kötni akartak, mert ingatlanra vonatkozólag zálogszerződést érvényesen kötni nem lehet. L. még Érvénytelen jogügyletek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is