(simulatio), tudatos eltérés a valódi és a kijelentett
akarat között. A szinlelő szándékosan és tudva mást mond, mint amit valóban
akar. A Sz. kétféle: egyoldalu vagy kétoldalu, a szerint, amint a másik fél,
kivel szemben a nyilatkozat történt, a nyilatkozat szinlelt voltáról tudomással
nem bir, vagy arról tudomása van. Egyoldalu Sz. esetében a szinlelő annak
elámítását, megtévesztését célozza, akivel szemben a nyilatkozatot teszi. Ebben
az esetben nem a valódik, hanem a kijelentett akarat tartalma irányadó, s a
nyilatkozó fél a kijelentett akarat szerint lesz kötelezve. A jog más szabályt
nem is állíthat fel, mert az ellenkező szabály a csalárdságnak, a
megtévesztésnek nyujtott jogoltalmat jelentene. Ezen alapszik az egyoldalu Sz.
legkiválóbb esetének, az u. n. reservatio mentalisnak jogi hatálytalansága (l.
Reseervatio). Kétoldalu Sz. esete akkor forog fenn, midőn a felek egymás iránt
tett nyilatkozataik, akaratkijelentéseik szinlelt voltát kölcsönösen ismerik.
Az igy létrejött szerződés szinlelt szerződés. Ennél a felek nem egymást, mert
hisz magukkal tisztában vannak, hanem a szerződésen kívűl álló harmadik
személyeknek elámítását, megtévesztését veszik célba. P. az adós, hogy
hitelezőit megkárosítsa, vagyonát szinleg másra ruházza át; vagy utóbbival
szemben a valóságnak ellenére magát adósnak elismeri, s részére a koholt
követelésről váltót vagy kötvényt állít ki, oly célból, hogy az álhitelező a
valódi hitelezők megelőzésével az adós vagyonára végrehajtást vezessen. A
szinleges szerződés, minthogy azt a felek tényleg nem akarják, a dolog
temrészeténél fogva semmis és hatálytalan, a szinleg szerződő felek az ily
szinlelt szerződésre jogokat nem alapíthatnak. De a harmadik jóhiszemü
személlyel szemben, akinek a szerződés szinlelt voltáról tudomása nincs, s aki
az ily szerződésre jogokat alapított, a szinleg szerződő felek a szinleges
szerződés tartalma szerint kötelezve maradnak. A fenti szinlelt vétel
példájában tehát a szinleges vevő a szerződést a szinleges eladóval szemben nem
érvényesítheti, de ha a szinleg megvett dolgot egy harmadik jóhiszemü
személynek eladja, ezzel szemben a vételt az első szinleges eladó is elismerni
tartozik, s a harmadik vevő a szerződésnek teljesítését az első szinleges
eladótól is követelheti. A szinleges szerződésnek egy faja az u. n. burkolt
(Disszimulált) szerződés, amellyel a felek egy más, valóban akart szerződést
eltakarnak, p. az ajándékozást adás-vevésbe takarják. Az ily szerződés
érvényére nem a feltétlenül semmis szinleges, hanem a valóban akart szerződés
érvéyne irányadó; nem a szinleges, hanem a vele eltakart az a szerződés lesz
érvényes, amelyre a feleknek akarata tényleg irányult. Ha törvény szerint ez a
szerződés is érvénytelen, akkor természetesen érvényes szerződés nem jő létre;
a szinleges szerződés nem érvényes, mert azt a felek nem akarták, a tényleg
akart szerződés pedig érvénytelen azért, mert törvény szerint érvényesen létre
nem jöhet. Igy teljesen érvénytelen p. a visszavásárlási jog kikötésével
ingatlan vagyonra kötött adás-vevési szerződés, ha a felek tényleg
zálogszerződést kötni akartak, mert ingatlanra vonatkozólag zálogszerződést
érvényesen kötni nem lehet. L. még Érvénytelen jogügyletek.
Forrás: Pallas Nagylexikon