Szinope

(Szinob), egykoron virágzó görög város, jelenleg az ugyanily nevü szandsák székhelye Kasztamuni vilajetben, a Fekete-tenger D-i partján a csak 370 m. széles, alacsony és körülbelül 7 km. hosszu földnyelven, amely K-i irányban elhúzódván 2 km. széles hegyfokká lesz, körülbelül 8000 lak., gőzhajóállomással a Konstantinápoly és Trapezunt közt közlekedő hajók számára; fa-, viasz-, gyümölcs-, selyem- és bőrexporttal; nagy mecsettel és két bazárral. Ny-i része a tulajdonképeni török és K-i része a görög város. Az ókorból félig-meddig jó karban fenmaradt épület a Mithridates kastélya, négy teremből álló boltozott tetővel. A görög Sz. mileziai gyarmat volt, amely kereskedelme által nagy gazdagságra és birtokra (D-en a Haliszig nyult) tett szert és több gyarmatot is (Trapezusz, Kerazusz) alapított. Benne született Diogenes. Kr. e. 368. elfoglalták a persák s Kr. e. 183. I. Pharmaces, Pontusz királya, aki székvárosává tette. Kr. e. 72. Lucullus foglalta el; Kr. e. 45. pedig római gyarmattá tették. 1204 után a trapezunti császárságba olvasztották be s 1214. az ikoniumi szultán, 1461. pedig II. Mohammed foglalta el. 1853 nov. 30. Nahimov orosz viceadmirális a török hajóhad egy részét itt megsemmisítette.

Forrás: Pallas Nagylexikon