Szintezés

földi pontok magasságkülönbségének meghatározására szolgáló geodéziai művelet. Két pont magasságkülönbségét módunkban van rögtön meghatározni, amint képesek vagyunk a pontok felett egy vizszintes síkot kitűzni. Ugyanis, ha a két pontnak e vizszintes síktól számított függőleges távolságait megmérjük és egymásból levonjuk, megkapjuk a két pont magasságkülönbéségét. Az említett vizszintes sík kitűzése a szintező műszer segélyével történik. Ezen műszer fő alkotórészei egy távcső és egy libella, melyeket egymáshoz képest ugy igazítunk, hogy valahányszor a libella buborékját a megfelelő u. n. szintező csavarral középre állítjuk, ugyanakkor a libellával együtt forgó távcső irányvonala vizszintessé válik. E műszert a két pont között állítjuk fel; a pontokon egymásután egy cm.-ekre osztott lécet tartatunk függőlegesen és a tácsövet reá irányítva leolvassuk a léc cm.-es osztásán a távcső vizszintes irányvonalának magasságát az illető pontok fölött. E magasságok nem egyebek, mint a fennebb említett függőleges távolságok, melyeket ha egymásból levonunk, készen kapjuk a két pont magasságkülönbségét. Sokszor a két pont, melyeknek magasságkülönbségét keressük, oly messzire esik egymástól, hogy egy műszerállásból magasságkülönbségüket meg nem határozhatjuk; sőt már akkor sem tanácsos a meghatározást egy műszerállásból végezni, mikor a pontok egymástól való távolsága meghaladja a 100-120 m.-t. Ilyenkor segédpontokat iktatunk a meghatározandó pontok közé és kiindulva az egyik adott pontból, fokozatosan pontról pontra haladva, végezzük a magasságkülönbség meghatározását, míg végre a másik adott pontig érve közvetett úton nyerjük meg a keresett magasságkülönbséget. Hasonlóképen járunk el akkor, mikor nemcsak két pont magasságkülönbségéről van szó, hanem több pontról, melyek vagy egy vonal mentén sorakoznak (hossz-szelvény-szintezés) vagy valamely területen szétszórva fordulnak elő (területszintezés).

Forrás: Pallas Nagylexikon