Szintezés
földi pontok magasságkülönbségének meghatározására szolgáló
geodéziai művelet. Két pont magasságkülönbségét módunkban van rögtön
meghatározni, amint képesek vagyunk a pontok felett egy vizszintes síkot
kitűzni. Ugyanis, ha a két pontnak e vizszintes síktól számított függőleges
távolságait megmérjük és egymásból levonjuk, megkapjuk a két pont
magasságkülönbéségét. Az említett vizszintes sík kitűzése a szintező műszer
segélyével történik. Ezen műszer fő alkotórészei egy távcső és egy libella,
melyeket egymáshoz képest ugy igazítunk, hogy valahányszor a libella buborékját
a megfelelő u. n. szintező csavarral középre állítjuk, ugyanakkor a libellával
együtt forgó távcső irányvonala vizszintessé válik. E műszert a két pont között
állítjuk fel; a pontokon egymásután egy cm.-ekre osztott lécet tartatunk
függőlegesen és a tácsövet reá irányítva leolvassuk a léc cm.-es osztásán a
távcső vizszintes irányvonalának magasságát az illető pontok fölött. E magasságok
nem egyebek, mint a fennebb említett függőleges távolságok, melyeket ha
egymásból levonunk, készen kapjuk a két pont magasságkülönbségét. Sokszor a két
pont, melyeknek magasságkülönbségét keressük, oly messzire esik egymástól, hogy
egy műszerállásból magasságkülönbségüket meg nem határozhatjuk; sőt már akkor
sem tanácsos a meghatározást egy műszerállásból végezni, mikor a pontok
egymástól való távolsága meghaladja a 100-120 m.-t. Ilyenkor segédpontokat
iktatunk a meghatározandó pontok közé és kiindulva az egyik adott pontból,
fokozatosan pontról pontra haladva, végezzük a magasságkülönbség
meghatározását, míg végre a másik adott pontig érve közvetett úton nyerjük meg
a keresett magasságkülönbséget. Hasonlóképen járunk el akkor, mikor nemcsak két
pont magasságkülönbségéről van szó, hanem több pontról, melyek vagy egy vonal
mentén sorakoznak (hossz-szelvény-szintezés) vagy valamely területen szétszórva
fordulnak elő (területszintezés).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|