Szinyei

1. Endre, filologus, tanár, szül. Lukán (Zemplén) 1837 nov. 12. Iskoláit Sárospatakon járta, a gimnázium bevégzése után u. o. az akadémián a bölcseleti s hittani tudományokat hallgatta és 1861. bevégezte a tanfolyamot. Aztán Pesten hét éven át nevelősködött s egyszersmind az egyetemen főleg görög és latin filologiai előadásokat hallgatott. 1868. a sárospataki gimnázium tanárává választották meg, ahol jelenleg is mint a görög és latin nyelv tanára működik. Irodalmi munkásságának legnevezetesebb terméke jeles Görög-magyar szótára, melyet Soltész Ferenccel szerkesztett (Sárospatak 1875).

2. Sz. Gerzson, tanár és iró, szül. Lukán (Zemplén) 1836 márc. 16. Sárospatakon tanult 1844-től 1857-ig, amikor nevelője lett Degenfeld Sándor grófnak, kivel 1860. két évig tartó külföldi útra indult. Hazatérte után 1863-tól Sárospatakon mint gimnáziumi tanár működött, míg 1868. u. o. akadémiai tanárságra lépett elő, amely minőségében egyszersmind a főiskolai főkönyvtárnoki tisztet is viseli. Tagja volt ugy a debreceni, mint a budapesti zsinatnak s 1883-tól világi tanácsbirája az alsózempléni egyházmegyének. Tőle eredt a sárospataki irodalmi kör felállításának eszméje. Latin mondattant, magyar-latin szótárt, egyes folyóiratokban számos esztetikai és irodalomtörténeti tanulmányt s tanügyi és egyházi cikkeket irt, adatokat közlött s következő műveit adta ki: Vélemény a gimnáziumi szervezkedés ügyében (Sárospatak 1873); Emléklapok id. báró Vay Miklós ötvenéves örömünnepe alkalmából (u. o. 1873); Válasz azoknak, kik a sárospataki jogakadémiát Miskolcra akarnák áthelyezni (u. o. 1876); A sárospataki főiskolai könyvtár története (u. o. 1884); Vázlatok és képek a sárospataki ev. ref. főiskola XVIII. és XIX. sz.-beli életéből (Sárospataki főiskola 1894-95. évi értesítője); A sárospataki ev. ref. egyház templomairól (u. o. 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon