Szitaszövet

a szitáló gépeknek gyapju-, nyers selyem- és drótszövet-bevonata. A gyapju- s nyers selyem-Sz.-ek gaze-szövetek, a drótszövetek ellenben vászonkötésüek. A gyapjuszöveteket már csak a régi és kis malmoknak «pitle-zacskó» nevezetü szitáin használják, az újabb malmok szitálógépein ellenben nyers selyemgaze-szöveteket és drótszöveteket alkalmaznak. A drótszövetek vas- vagy acél- és sárgaréz-drótokból vannak szőve. A vas- v. acéldrót-szöveteket a gabonának tisztítására, a sárgarézdrót-szöveteket pedig a durvább magtöredékeknek (töret, darás töret) az őrleménykeverékből és a darának a derce- és lisztkeverékből való elkülönítésére használják. A selyemgaze-Sz., amelyet a molnárok molnár-gaeznak neveznek, kétféle: a dara-gaze, erősebb fonalakból, a derceliszt-gaze finomabb fonalakból van szőve. Az előbbeni a daraféléknek osztályozására, az utóbbi a dercének a lisztből való elkülönítésére, osztályozására és a lisztnek szitálására szolgál. A Sz.-ek a szitálás különböző céljai szerint sűrübbek és ritkábbak. A szövetek sűrüségére számozásukból lehet következtetni. A drót- és a daragaze-szöveteknek legszokásosabb számozása szerint a szövet száma egyszersmind azt jelenti, hogy hány nyilás esik éppen egy bécsi hüvelyhosszra. A dara-gaze-Sz. számai 18, 20, 22 s igy tovább 60-ig. A derceliszt-gaze-szövetek 0, 1, 2-16-ig terjedő folyószámokkal jelölik, amely sorban 0 a legritkább, 16 a legsűrübb szövetnek felel meg. Azon őrleménytermék, amely a 16-14. számu gaze-szöveten szitálódik keresztül, lágy liszt nevet kap; amely a 13. és 12. számun esik keresztül, érdes lisztnek neveztetik; azt mely csak a 11-4. számu szöveteken esik keresztül, dercének hivják a molnárok, és végre amely ezeken sem esik keresztül, hanem csupán a dara-gaze-szöveteken, az az u. n. dara.

Forrás: Pallas Nagylexikon