Szittyabárány

(növ.), a Dicksonia Baromez Link, Aspidium Baromez Willd. v. baranetz, Cibotium Baromez J. Sm. nevü páfrányfajnak aranyosbarna szösz-pikkelyü, vörös belsejü köpcös, ugy 30 cm. hosszu tőkedarabja, amelyen a fatermetü szárhatjások négyének tőrészét oly helyen és hosszuságban hagyták meg, hogy báránykához hasonlítson (Agnus scythicus, Agnus vegetabilis). Délkeleti Ázsiától kezdve Kis-Ázsiáig, sőt a Balkán mellékén erdőkben nő. Khina és Turkesztán lakói csodatévő külső és belső vérállító szerül régóta tisztelik. A középázsiai karavánkereskedők kezéből az oroszok kapták, akik a XIV. század óta saját nyelvükön baranyec (germán-latinsággal irva: baranietz és rosszul olvasva: barometz), azaz bárányka néven terjesztik. A Sz. más fajai az Atlanti-oceán szigetein, Közép-Amerikában és Polineziában hasonló pikkelszöszös tőkéből nőnek ki és szintén vérállító szerek. Sőt más Sz. 5 cm. hosszu szöszszálainak kócát, melyet a hollandiak a Szunda-szigetekről paku-kidang néven hoznak, újabban ártalmatlan és gyors külső vérállító szerül eredménnyel használják. Csakhogy a sterilizált vatta tetemesen olcsóbb. L. még Isten báránya.

Forrás: Pallas Nagylexikon