Szív

(cor), a mellkas üregében, a szivburokba (l. Pericardium) zárva, valamivel a harmadik borda felső széle fölött foglal helyet, ez lévén a felső határa (bázisa, alapja) s az 5. és 6-ik borda között levő bar bordaközben az u. n. bimbóvonaltól (az emlőbimbón át a kulcscsonttól húzott függőleges) befelé 1-1¹/₂ cm.-nyire s alatta 3 cm.-nyire fekszik.

[ÁBRA] 1. ábra. A szív mellső felülete. 1 jobb gyomor, 2 jobb koszorus ütőér, 3 jobb pitvar, 4 jobb fülecske, 5 jobb tüdő-vivőerek, 6 jobb tüdő-ütőér, 7 felhágó törzsöki ütőér, 8 felső törzsöki vivőér, 9 jobb névtelen vivőér, 10 bal névtelen vivőér, 11 névtelen ütőér, 12 bal fej-ütőér, 13 bal kulcscsont alatti ütőér, 14 törzsöki ütőér íve, 15 lehágó törzsöki ütőér, 16 bal tüdő-ütőér, 17 ütőeres szalag, 18 bal tüdő-vivőerek, 19 közös tüdő-ütőér, 20 bal fülecske, 21 bal koszorus ütőér, 22 bal gyomor.

Ritka esetben a sziv hegye s nagyobb része is nem baloldalt, hanem jobboldalt fekszik. Ugyanekkor a többi szervek is fordított helyzetben (situs transversus viscerum) szoktak lenni. A szivveréseket (szivlökés) a szivcsúcs említett helyén jól lehet érezni, ha odatapintunk. A sziv hoszanti tengelye (bázisától a csúcsáig) nem függélyesen áll lefelé, hanem jobbról és hátulról balra és lefelé irányul. A sziv alakja olyan laposan összenyomott kúpnak tekinthető, amelynek alapja - amit ugy nyernénk, ha alapján harántosan átmetszenők - ellipszisnek felel meg, amelynek hosszabbik tengelye harántsoan van fektetve.

[ÁBRA] 2. ábra. A szív hátulsó felülete. 1 bal gyomor, 2 bal koszorus ütőér, 3 koszorus vivőér, 4 bal fülecske, 5 bal pitvar, 6 bal tüdő-vivőér, 7 bal tüdő-ütőér, 8 ütőeres szalag, 9 törzsöki ütőér íve, 10 bal kulcscsont alatti ütőér, 11 bal fej-ütőér, 12 bal névtelen vivőér, 13 névtelen ütőér, 14 páratlan vivőér, 15 jobb névtelen vivőér, 16 jobb tüdőütőér, 17 jobb tüdő-vivőerek, 18 alsó törzsöki vivőér, 19 jobb pitvar, 20 jobb koszorus ütőér, 21 jobb gyomor.

A sziven két fő részt: jobb és bal szivet különböztetünk meg, amelyek egymással egybe vannak nőve s vékony húsos hosszanti sövénnyel (septum longitudinale) kétfelé választva. Mindegyik szivfél azután egy vékonyabb közös harántso sövénnyel (septum transversum s. atrioventriculare) ismét két részre van osztva (1. és 2. ábra), még pedig egy felső kisebb, vékonyabb falzatu részre, a pitvarra (atrium) és egy alsó, erősebb falzatu részre, az u. n. gyomorra (ventriculus) v. kamrára. E szerint az egész szinvnek négy ürege van, u. m. két pitvara és két gyomra; ezeket jobb és bal pitvarnak, jobb és bal gyomornak nevezik. A természet akként rendezte be a szivet, mint a gépész szivattyuzó műszereit, hogy billentyüket s azok elé olyan nyilásokat is adott a szivben, ameleken, ha kell, elillanhat a vér, vagy ha nem volna célirányos, akkor a billentyük e nyilásokat el is zárhassák. Ezen billentyüjáték, nevezetesen a bal gyomorban a két-, a jobbon pedig a háromhegyü billentyü (3. ábra) útján, bizonyos hangos kopogásokkal történik a szivben, melyek tiszta hangoknak felelnek meg és szivhangoknak neveztetnek. Az egyik az első vagy szisztolikns hang a sziv összehúzódásakor (systole) keletkezik, a második vagy diasztolikus hang pedig a sziv elereszkedésekor (diastole) támad. A nyilások, melyek elé a billentyük fogva vannak, négyfélék. Kettő van a szivből kimenő angy erek kezdetein, az u. n. verőeres szájadékoknál, kettő pedig a pitvar és gyomor közötti harántos sövénynyilásainál, az u. n. vivőeres szájadékokon. A nagy erekben a három darab zseb- vagy félholdalaku billentyü (valvulae semilunares), a vivőeres szájadékok előtt pedig a gyomrokba lelógva a két- és háromhegyü billentyűk (valvulae bi- et tricuspidales) vannak elhelyezve (l. 3. ábra); a jobb gyomorban a háromhegyü, a bal gyomorban pedig a kéthegyü billentyü található. A sziv említett első hangját a szivgyomrok összehúzódásakor az utóbbi billentyük egy becsapódása és rezgése, a második hangját pedig a szivgyomrok elernyedésekor a félholdalaku billentyüknek megtelődésekor való egybecsapódása és rezgése okozza.

[ÁBRA] 3. ábra. A szív felülről tekintve, az ütőerek elmetszve. 1. tüdő-ütőér, 2 jobb koszorus ütőér, 3 háromcsúcsu billentyü (elülső), 4 háromcsúcsu billentyü (hátulsó), 5 jobb pitvar, 6 háromcsúcsu billentyü (medialis), 7 Thebesius-f. billentyü, 8 koszorus öböl, 9 kétszúcsu billentyü (hátulső), 10 bal pitvar, 11 kétcsúcsu billentyü (elülső), 12 bal koszoru ütőér, 13 törzsöki ütőér.

A szivnek még rezgő húrjai is vannak, amint a poéták is annyiszor megénekelték. Ez igazán rezgő húroknak nagy szerepök van a sziv működésében; ha betegség következtében el vannak kérgesedve (meszesedve), vagy meg vannak szakadva, habár nem is az érzelmek súlya alatt, noha voltak már erre is esetek, hogy nemcsak e húrok, hanem a sziv húsa is megszakadt a nagy bánattól, nem működhetnek a két- és háromhegyü billentyük és a sziv évre a gyomrokból nem mehet a testbe, hanem más helyre, a pitvarok felé folyik vissza és a legkülönfélébb vérkeringési akadályok merülnek fel a szervekben a legkülönfélébb következményekkel és különböző betegségekkel. Ezen húrok csakugyan megrezzennek a szivizomzat minden egyes összehúzódására, mert a szivizomzat belső felületéről kiálló u. n. szemölcsizmokból (musculi papillares) húzódnak lefelé a billentyük vitorlaszerü csücskeihez s nemcsak arra valók, hogy a billentyük a gyomrok összehúzódásakor a pitvarok felé vissza ne csapódjanak, hanem a pitvar gyomori harántos sövényén levő vivőeres szájadékot odacsapódásuk közben betakarják s a vér a gyomrokból ugyanekkor ismét a pitvarokba térjen vissza, amelyekből éppen az imént a gyomrok elereszkedésekor s a pitvarok összehúzódására a gyomrokba jutott volt, sőt hogy a gyomrokból a nagy ereken át a testbe és a tüdőkbe jusson s az egész testet táplálja. - Sz. erkölcsi szempontból, l. Kedély - Betegségeiről l. Szívbetegségek.

Forrás: Pallas Nagylexikon