Szivák

Imre, jogtudós, országgyülési képviselő, szül. Kunfélegyházán 1849 szept. 8. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, u. o. doktori oklevelet szerzett. 1872-ben a jász-kun kerületek törvényhatóságánál aljegyző lett, 1875-ben szülőfölde országgyülési képviselővé választotta. 1878-ban a boszniai okkupáció és az Ausztriával való kiegyezés miatt Szilágyi Dezsővel, Bethlen András gróffal, Khuen-Héderváry gróffal stb. kilépett a szabadelvü pártból s az 1877-78-iki delegációban mint az ellenzék tagja vett részt. Az 1878-iki választásoknál az akkori egyesült ellenzékhez csatlakozott, de kisebbségben maradt, és csak 1884. és 1887. választották meg újra mint a szabadelvü párt tagját, előbb Csongrádban, utóbb Fehértemplomban. A házban a közigazgatási és igazságügyi kodifikáció kérdéseiben vett tevékeny részt s 1889. mint az igazságügyi bizottság előadója ő szerkesztette az örökjogi törvényjavaslatokról szóló jelentést. Mint a szabadelvü párt legszabadelvübb árnyalatának tagja tette meg az egyházpolitikai harcok bevezetését alkotó ismert határozati javaslatát, amely miatt a papság a csongrádi kerületben hevesen megtámadta s meg is buktatta; később azonban a fehértemplomi választókerületben kétszer megválasztották, most is ezt képviseli. Tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, a magyar jogász-egyesületnek pedig alapításától (1879) fogva pénztárnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon