Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szivar chappie
szivar chappy
szivar cigar
szivar fella
szivar feller
szivar smoke
szivar weed
szivarfajta... perfecto
szivárgás bleed
szivárgás leak
szivárgás leakage
szivárgás ooze
szivárgás trickle
szivárgásme... port
szivárgó oozy
szivárgó relief
szivárog to bleed, b...
szivárog to distil
szivárog to distill
szivárog to dribble

Magyar Magyar Német Német
szivar Zigarre (e)...
szivárog sickern
szivárvány Regenbogen ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szivar

(l. a mellékelt képet), a dohány leveleiből előállított élvezeti cikk. A Sz.-készítés eredetét Amerikában kell keresni, honnan a spanyolok hozták Európába a XVI. sz. elején. Az általuk behurcolt néger rabszolgáktól kezdték tanulni a Sz.-készítés mesterségét, kik a megszárított dohány leveleit összetörve, egy épebb dohánylevélbe burkolták és ugy szívták. A spanyol segédcsapatok útján I. Ferdinán és Miksa királyok alatt csakhamar nálunk is elterjedt a dohányzás szokása, mely kezdetben csak az összevágott nyers dohánynak pipában való élvezetére szorítkozott. A Sz.-készítés nagyobb ügyességet kívánt és a jelen század elején még csak kevesen voltak, kik ehhez értettek. Az egyedáruság behozatala előtt magán vállalkozók kis dohánytelepeket alakítottak, melyeket gyárnak neveztek, tulajdonképen kis műhelyek voltak. Ezen vállalkozók munkásokat, legnagyobbrészt nőket fogadtak fel, kiket a Sz.-készítésben begyakoroltak, s igy igyekeztek a közönség Sz.-keresleti igényét kielégíteni. Állandó jelleggel ezen u. n. dohánygyárak eleinte nem birtak s a Sz.-okat a vállalkozók nagyobbrészt ugy készítették, hogy bizonyos mennyiségü dohánylevelet kiadtak egyes Sz.-készítőknek, kiktől azután kész Sz.-okat kaptak vissza a kialkudott munkabér fejében. Az igy elkészített Sz.-okat azután nagyság, szin, minőség szerint külön válogatták, felirással ellátták s csomagokban vagy ládácskákban áruba bocsátották.

A 30-as években, midőn a Sz.-kereslet nagyobb mérvet öltött, ezen magán vállalkozók száma is szaporodott. Nagyobb gondot kezdtek fordítani a gyárak berendezésére. Pesten sok gyár keletkezett, p. a Fuchs, Philipps és Comp. cégé, mely a mai Síp-utcában álló magyar királyi dohánygyárnak volt alapja. ezen gyárban állandóan 3-400 munkást foglalkoztattak és évenkint körülbelül 25-30 millió különböző Sz.-t állítottak elő. Ily magán gyárak voltak a Medecz József, Künig József, Gschwindt Mihály, Rottenbiller Fülöp és még többek gyárai, ahol a Sz.-készítést már szorgalmasan űzték. Vidéken is keletkeztek gyárak, igy nagy-Kanizsán a Spanier-féle, Pápán a Bruck-féle gyár. A fiumei dohánygyárak e század első felében különösen hirnevesek voltak az előállított jó minőségü Sz.-okról. A Sz. szót Vörösmarty Mihály ajánlotta a Figyelmező 1837. II. félévi 7. számában, a nálunk addig használatos cigarro és szipa helyett.

Az egyedáruság intézményének behozatalával (1851 márc. 1.) a Sz.-gyártás nagyobb lendületet vett. A magyar jövedék ekkor az osztrákkal együtt kezeltetett. Kincstári dohánygyárak emelkedtek Pesten ugy mint vidéken, melyeket a kincstár részint a nagyobb magán gyárosoktól váltott meg, részint újból építtetett. Pár év mulva már hét kincstári dohánygyár állott működésben: a pest-ferencvárosi, pest-terézvárosi, kassai, pozsonyi, fiumei, temesvári és kolozsvári kincstári dohánygyár. Minhogy az igények folyton emelkedtek, a Sz.-készítés tökéletesítése céljából az osztrák jövedéki vezérigazgatóság néhány jelesebb hivatalnokát tanulmányútra küldte ki Spanyol- és Franciaországba, kik visszatérvén, az ott szerzett tapasztalataikat hasznos újítások által érvényesítették. Behozták a francia Sz.-gyártási rendszert, mely a Sz.-bélanyagnak mesterséges úton való kiszárítását küszöbölte ki. 1867. a magyar királyi dohányjövedék külön vált az osztráktól s szakértő tisztviselők, kiképzett munkások alkalmazása, jó dohányanyag beszerzése és új dohánygyárak felállítása által igyekszik a nagy közönség minőségi és mennyiségi igényeinek megfelelni. Jelenleg 18 magyar királyi dohánygyár áll működésben, ahol a Sz.-készítés évről évre nagyobb mérvet ölt.

A Sz. gyártására csaknem kizárólag tengerentúli dohánylevelek használtatnak, amennyiben a magyar dohány Sz.-készítésre nem alkalmas, mert az éghajlat és talajvisznyok nem adják meg azt az illatot, égési képességet, kellemes ízt, mely a tengerentúli dohányok tulajdonsága. A magyar dohány durva tapintata, vastag erezete és gyenge nyulékonyságánál fogva a Sz.-készítésre gyártási szempontból sem megfelelő. Csak a nagyon szép, egyenletes szinü, finom és egészséges válogatott levelek használtatnak a legolcsóbb faju (KV betüs rövid magyar) gyártásához, továbbá a H betüs vegyes külföldi nevü szintén olcsó faju Sz.-nak, mint neve is mutatja, külföldi dohányanyaggal vegyített készítéséhez. A Sz.-ok gyártásához szükséges tengerentúli dohányleveleket a kincstár részint egyenesen az amerikai piacokról havanai, newyorki és richmondi bizományosok útján, részint pedig amsterdami, hamburgi, brémai és barcelonai kereskedőházak közvetítésével szerzi be.

A Sz. három részből áll: borítékból, burokból és bélből. A borítékanyagnál a külső tetszetősség az irányadó; szép szinü, finom fogásu és erezetü, szívós, ép és kellő nagysággal biró levelek szükségesek. Boríték gyanánt a Jáva, Szumátra, Seedleaf, Havana, Manila, Virginia, Kentucky, hollandi és pfalzi dohánylevelek szolgálnak; a Havana, Jáva, Szumátra és Manila finomabb, a Virginia és Kentucky a vriginia, a hollandi és pfalzi a közönségesebb Sz.-fajokhoz. Ezen dohánylevelekből a borítékanyag kiaknázása mellett még Sz.-burok és bél gyanánt használható melléktermények nyeretnek. A burok- és bélanyagnál a tartalmasság, íz, illat a fő kellékek. Burok és bélanyag a Brasil-Felix, Brasil közönséges, Cuba-Yara, Cuba közönséges és Portorico nevü dohánylevelek. A dohány elnevezése rendszerint termelési helyéről ered; a Sz.-ok elnevezése pedig többnyire spanyol, melynek magyarázata hagyományos szokásban rejlik.

A Sz. finomsága, különféle zamatja és illata függ a készítésére felhasznált dohányfajtól, vagyis a gyártási eljárástól, mely minden Sz.-fajnál külön meg van határozva. A Sz.-ok gyártásánál tehát az eljárás az irányadó, amely szerint történik a Sz. előkészítése, vagyis a kész gyártmány előállításához szükséges nyers dohányanyagnak boríték, burok és bél gyanánt való kiaknázása. A feldolgozás alá kerülő dohány először tiszta vizzel nedvesíttetik, ami ködfecskendő segélyével történik, mely a vizet finom ködszerü sugarakban bocsátja a nedvesítendő dohányra. A dohánynak körülbelül 10 % nedvességet kell elérnie, ami által meg lesz gátolva munka közben való morzsolódása és szívósabb, nyulékonyabb lesz. Ha a kellő nedvességi fokot elérte, első sorban szárát távolítják el, vagyis kikocsányozzák.

[ÁBRA] 1. ábra. Külföldi boríték-kikocsányozó asztal. Felülnézet. Oldalnézet.

A kocsányozóasztal (l. 1. ábra) alul két rekeszre osztott vászontartállyal van ellátva, a kocsány és hulladék befogadására; a kikocsányozott borítéklevél az asztal felső lapjára kerül, a bélanyag pedig vászonkeretekre lesz rakva, v. ha különféle fokozattal (p. Havana A vagy B bél) bir, az egynemüek egy-egy tartályban gyüjtetnek.

[ÁBRA] 2. ábra. Külföldi boríték-válogató asztal. Felülnézet. Oldalnézet.

A kikocsányozott borítéklevelek azután a válogatóasztalhoz (l. 2. ábra) kerülnek, hol szin, nagyság és finomság szerint a különböző faju Sz.-ok szerint osztályoztatnak s az erre szolgáló, az illető Sz. megnevezésével ellátott rekeszekben elkülöníttetnek. Az osztályozott borítéklevelek ezután az e célra készített asztalokon kisimíttatnak (l. 3. ábra), a jobb- és baloldali levelek külön válogattatnak és az esetleg közbe keveredett más melléktermények eltávolíttatnak. A simítóasztal két láb által mozgatható karból áll, melynek felső végén vizszintesen fekvő tenyéralaku bádoglemezei a borítéklevelet az asztal lapjához szorítják s igy kisimítják.

[ÁBRA] 3. ábra. Boríték-simító asztal.

A Sz.-burok készítése hasonlóképen történik, azzal a különbséggel, hogy itt a szinre, finomságra és a dohánylevelek épségére már nem kell oly nagy figyelemmel lenni, mint a borítéklevelek kiválogatásánál. A bélanyagot kikocsányozás után vászonkeretekre rakják s minthogy ennek meglehetős száraz állapotban kell a tulajdonképeni Sz.-gyártáshoz kerülnie, kiszárítják, mely körülbelül 36 órán át tart, míg 2 % nedvességet ér el. A Sz.-bélszárítás egy erre szolgáló helyiségben nyáron természetes melegség, télen pedig fűtés által történik. Ily módon nyert boríték-, burok- és fél-félgyártmányokból célszerüen berendezett Sz.-gyártóasztalokon (l. 4. ábra) állítják elő a kész gyártmányt, a Sz.-t.

[ÁBRA] 4. ábra. Szivargyártó asztal. Felülnézet. Oldalnézet.

A Sz.-készítő nőknek két osztálya van: vannak fonó nők és bábkészítő nők. Egy Sz.-gyártóasztalnál 10 munkásnő foglalkozik; egyik oldalon 5 bábkészítő nő és velük szemben 5 fonó nő, 1 bábkészítő nő és 1 fonó nő tesz egy munkacsoportot. A bábkészítő nő bél- és burokanyagból elkészíti a Sz.-bábot az illető Sz. alakjának megfelelően. A báb készítése a következőképen történik: a munkásnő egy darab Sz. előállításához szükséges bélanyagot buroklevélbe sodor és a béltartalmat a Sz. alakjának megfelelően kezével idomítja, hogy az sem laza, sem túltömött ne legyen, mely első eset a Sz. beégését és szenesedését, az utóbbi pedig annak nem szelelését idézné elő. Az elkészített báb a Sz.-faj alakjának megfelelő fából készült alakmintába tétetik, mely arra szolgál, hogy a Sz.-nak a kéz által megadott alakját tökéletesítse és a bábot szilárdabban összetartsa; ez okból kerül azután a Sz.-bábbal megrakott alakminta sajtó alá (lásd 5. ábra), hol körülbelül 8-10 percig tartják. Egy alakmintafelszerelvény egymásutáni sorrendben 20 db. Sz.-báb befogadására van készítve.

[ÁBRA] 5. ábra. Brémai kézi szivaralak-sajtó. Felülnézet. Oldalnézet.

A sajtó alól kivétetvén, a fonónő a Sz.-bábokat egyenkint a külső borítékkal takarja be. E végből a Sz.-gyártóasztalra helyezett, cinkbádoggal bevont falapon gömbölyü késsel a borítéklevélből egy ferde egyenközényalaku szalagot gá ki és a fonást a Sz. nyitott végén kezdi a csúcs felé; a csúcsnál pedig, hogy becsavarható legyen, a szalagnak felesleges részét levágja és az u. n. gummi-tragant (arab mézga) nevü ártalmatlan fehér szinü anyaggal leragasztja. A készítendő Sz. nagyságát mérce mutatja; a zárt csúcs helyes készítésének próbája gyűszüalaku ónkupak (l. 6. ábra) segélyével történik.

[ÁBRA] 6. ábra. Ónkupak.

Az elkészített Sz.-ok 50 és 100 darabonkint bükk- vagy cédrusfa-ládácskákba, kartondobozokba v. papirosborítékba csomgoltatnak. Az után szellős, száraz helyiségben raktároztatnak bizonyos ideig, mig a kellő szárazságot elérik, mikor forgalomba bocsáttatnak. A raktáron tartás rendszerint 3-6 havi időre terjed. Vannak általános forgalomban lévő és különleges gyártmányok. Az általános forgalomban lévő Sz.-ok a következő elnevezéssel birnak és csomagolási módjuk a következő:

AA Regalitas cédrusfaládácskában

100 dbként

A Trabucos  "  "

100 "

BB Britanica bükkfa "

100 "

B Millares  " "

100 "

D Operas  " "

100 "

E Cuba-Portorico kartondobozban

100 "

F Portorico papirosborítékban

100 "

G Finom Virginia kartondobozban

 50 "

GB Brasil Virginia  "

100 "

GG Vevey papirosborítékban

100  "

H Vegyes külföldi   "

100  "

K Rövid magyar  "

100  "

A különlegességi Sz.-ok mind cédrusfa-ládácskába csomagoltatnak és pedig vagy 4 darabonkint kötegelve vagy kötegeletlenül; a kötegelt Sz-ok 200 darabot tartalmazó ládácskába csomagoltatnak, a kötegeletlenek pedig 100 darabonkint, kivéve a regalia Favorita és Operas Especial nevü Sz.-okat, melyet 50 darabot tartalmazó ládákba rakatnak. Különlegességi Sz.-ok a következők:

Regalia Favorita

Brevas

Operas Especial

Manila

Trabocus Especial

Portoricos Especial

Eelegantes

Galanes

Regalia

Damas

Prensados

Havana Virginia

Medianos

Vevey Logs

Regalisa Media

 

Ezenkivül van még egy kis Sz.-faj, a Senoritas, mely 10 darabonkint kis tárcákba csomagoltatik. Vannak még a Havana, Manila és mexikói különlegességi Sz.-ok, melyeket külföldi gyárosok importálnak és a kincstár által különböző nevek alatt hozatnak forgalomba. A Sz.-ok sajtolt alakjukat csomagolásuk folytán nyerik. Több Sz.-faj 25 darabonkint is kötegeltetik, ami egy erre szolgáló gépezet segélyével történik. A Sz.-ok készítésére tettek ugyan gépekkel kisérleteket, azonban a feltalált gépek nem képesek a Sz.-t oly megfelelően készíteni, mint a kéz. Nőket azért alkalmaznak a Sz.-gyártáshoz, mert a női nemnek természettől fogva finomabb érzéke és tapintata van, a munka pedig fizikai erőn nem kiván.

A virginiakészítés a többi Sz.-fajok gyártásától különbözik, amennyiben a készítésére szolgáló dohányt kilúgozzák, hogy túlságos nikotintartalmából veszítsen és élvezhetőbb legyen. Továbbá a virginia-Sz.-hoz koncia nevü kémiai szert használnak abból a célból, hogy a boríték a bábhoz tapadjon, érdes ízét elvegye és zamatosabbá tegye. A koncia tiszta víz, lúgviz, liszt, salétrom, cukorszörp, borszesz és feloldott storax elemekből áll. A virginakészítésnél a bábkészítő nő először a szalmacsövecskét veszi s a bábot e körül készíti. Midőn a Sz. készen van, akkor látják el az u. n. alicante-szalmával, mely az egész Sz. hosszában van sorozva, hogy annak könnyebb szelelését előmozdítsa. A virginia készítésénél 2 bábkészítő nő s 1 fonó nő tesz egy munkacsoportot, mert a báb készítése nehezebb, mint más faju Sz.-nál. Egy munkacsoport 10 órai munkaidő alatt 1800-2000 darab virginiát előállíthat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is