Szivárvány

régi és tájszólási alakja szovárvány is. A magyar néphitben (v. ö. Ipolyi, Magy. myth. 275) az a nézet járja róla, hogy a folyókból s tengerekből szívja magába a vizet. Egyéb mitologiai képzetekről, melyek még nálunk hozzá kapcsolódnak, l. Bábabukra. Hivja helyenkint a nép még kegyeletnek is, amihez már keresztény szellemü bibliai magyarázat (természetesen csak népies etimologia) is fűződik. Sokkal valószinübb, hogy e kegyelet szavunknak semmi köze sincs a «pietas» jelentőségü s újabb keletü «kegyelet» szóhoz, hanem talán inkább a kengyel szóval függ össze, aminek a Sz. alakjánál fogva legalább mutatkozik némi hihetősége. - Sz. fizikában, l. Légköri fénytünemények.

Forrás: Pallas Nagylexikon