Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szláv mitol... ----

Magyar Magyar Német Német
Szláv mitol... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szláv mitologia

A pogány szlávok mitologiájára vonatkozó hagyomány nagyon fogyatékos és homályos. A VI. sz.-ban élő Prokopius a Kárpátok mögött élő szlávokról irván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fatumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigoruan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A XII. sz.-ban élő Helmold már más értelemben szól mitologiájukról. szerinte a többalaku isteneken kívűl, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alájarendelt istennek parancsol. E két adaton kívűl csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thor-ja), Volosz, Dazsbog, Sztribog stb. A magasabb isteneknek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vizi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a vilik, a keleti szlávoknál a ruszalkák (nimfák); a rojenicák és szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a vampirok, hableányok, koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint megkülönböztetik egymástól a fény és a sötétség (B?lbog és Cernobog) isteneit, ami azonban már keresztény hatásra mutat. A mult század óta máig megjelenő Sz.-k csak anyaggyüjtemények és óvatosan használandók. Az első helyes utat követő mű e téren a Bervinszkié: Tanulmányok a népies irodalomról (lengyelül, 2 köt., Posen 1859). Kritikai módszerrel jártak el: Jagi? és Brückner (az Ar-chiv für slawische Philologie 4, 5, 14 köt.-ben). Az egész Sz.-ra vonatkozó kimeritő kritikai mű még nincs.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is