Szlyeme-hegység
(Sljeme) v. Zágrábi hegység, Horvát-Szlavonország Zágráb
vármegyéjének északi részében, közvetlenül Zágráb felett emelkedő csekély
kiterjedésü, de elég magas hegység, mely egészen a Száva folyó partjáig nyomul
elő s magvában kristályos kőzetektől (csillámpala) áll, melyekre mediterrán
mész és régibb mészkő települ, nyugati részében pedig dioritpala, hallstadti
mész, chloritpalák és werfeni rétegek fellépése által van jellemezve. A hegység
legmagasabb emelkedése a Nagy-Szlyeme v. Bisztra (1035 méter), melyről igen
szép kilátás nyilik; rajta messzelátó és menedékház van. A Sz. általában igen
gazdag szép részletekben. Déli lejtőjén 587 m. magasságban Medvedgrad
(Medvevár) romjai vannak; e várat 1249-54. Fülöp zágrábi érsek építtette, soká
a magyar királyok birták, majd a Cillei grófok, utóbb Korvin János kezébe
került. Végül a Zrinyiek tulajdonába ment át.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|