Szmirna

(Iszmir, Smyrna), az ugyanily nevü kisázsiai török vilajetnek (45,000 km² területtel, 1.390,783 lak.), görög, örmény, r. kat. érseknek és számos konzulnak székhelye, a róla elnevezett, 55 km. hosszu és hegyekkel környékezett öbölnek belső végében, az É. sz. 32° 26" és K. h. 27° 9" alatt, vasút és a Melesz torkolata mellett, mintegy 200,000 lak., akik közt legalább 5000 idegen. Sz. magát Kis-Ázsia első városává kereskedelme által tette, amit főleg jó és biztos kikötőjének köszönhet, amely az egyedüli európai berendezésü kikötő. 1893. a kivitel értéke 84, a behozatalé 64 millió frank volt; emennél a fő cikkek: rizs, vaj, épületfa, rúdvas, szén, petroleum, üvegáruk, posztó, félpamut és félselyem, ruhakelmék, pamutáruk, kávé, cukor, bőr, szóda és rövidáruk. Kiviteli cikkek: árpa (6,7 millió frank), szezam, mazsolaszőllő (18,19 millió frank), pamut, olivaolaj, opium, gyapju, bőrök, szivacsa és szőnyegek (4,37 millió frank). Az ipar kevésbé fontos; vannak ugyan gépgyárai, vasöntője, gőzmalma és gőzfürészmalmai meg közönséges pamut-, selyemszövői, csipke-, tésztanemü-, sütemény- és szappankészítői. A Sz.-i szőnyegeket Gördiz, Kula és Usak járásokban készítik és itt hozzák piacra. Sz. négy részből áll; ezek: a frank, a török, a kettő közt levő kis izraelita és örmény negyed. A frank városrészt a tenger partján egy legalább 4 km. hosszu, kövezett út szegélyezi; ebben vannak a fő hotelek, kávéházak és különösen az E-i részen az újabb épületek, amelyek a környéknek egészen európaias külsőt kölcsönöznek. A 185 m. magas Pagusz-hegy lejtőjén amfiteátrumszerüen épült város többi része régi, kuszált karakterét megtartotta. Ebben a legjelentékenyebb utca a frank-utca, amelyben a legnagyobb raktárak és bazárok vannak. Kiválóbb emlékműve a városnak nincs; még a mecsetek és templomok, amelyeknek száma nagy, szintén mind egyszerüek. Az iskolák közül a legjelentékenyebb a jezsuitáké, az osztrák mechitáristáké és különösen a görög iskola egy kis könyvtárral és Sz.-i régiségeket tartalmazó muzeummal. Kórházakat majdnem minden nemzetiség tart fenn. Külön postája van monárkiánknak, Angol-, Francia-, Görög- és Oroszországnak. A környéken az üdülőhelyek K-en Budsa gyönyörü ciprus-sorokkal, Szavdi Kiöi szép platánok közt, Burnabat gyönyörü kertekkel, Hadsilar gazdag olajligetekkel, Kakludsa és mások.

Sz. alapítói Kr. e. a X. században az eoliak voltak; későbben a jóni városi szövetséghez került, de Kr. e. 580. Alyattes lidiai király foglalta el és dúlta szét. ezután Sz.-t Lysimachus építette föl újra. Ezen új város a réginél közelebb feküdt a tengerhez; kereskedelme által rövid idő alatt fölvirágzott és a rómaiak korában egyike volt Kis-Ázsia legszebb városainak; szofistái és rétorai ismeretesek voltak. Polycarpus püspök Kr. u. 169. itt szenvedett vértanui halált; sírját a Pagusz hegyen most is mutogatják. 1092 a bizánciaktól elfoglalták a szeldsuki törökök; későbben felváltva bizánciak, törökök, genovaiak és a rodusi lovagok uralma alatt állott. 1402. Timur pusztította el. 1419. végleg az oszmánok birtokába jutott. 1688. és 1778. földrengések puszították. V. ö. Scherzer, Smyrna, mit besonderer Rücksicht auf die geographischen Verhältnissen von Vorder-Klein-Asien (Bécs 1873); Demetrius Georgiades, Smyrne et l" Asie Mineure (Páris 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon