Szmrecsányi

1. Jenő, közigazgatási birósági tanácselnök, szül. Darócon (Sáros) 1842. Középiskolai tanulmányait a bécsi Löwenburg-féle intézetben végezte, a jogot Eperjesen és Budán tanulta, 1863. a kerületi tábla hivatalnoka lett, 1864. ügyvédi vizsgálatot tett s ugyanazon évben a helytartótanácshoz gyakornokká nevezték ki. 1866. ismét Debrecenbe a kerületi táblához, majd a kassai törvényszékhez jegyzőnek, 1873. ugyanott birónak nevezték ki. 1884. a budapesti királyi tábla pót-, utóbb rendes birája lett. 1888. Sáros vármegye főispánjává, 1896. az országos közigazgatási biróság tanácselnökévé nevezték ki.

2. Sz. Lajos, kanonok, egri érseki titkár, szül. Darócon 1851. Középiskoláit Eperjesen, a teologiát Egerben végezte. Pappá szentelték 1873. A lelkipásztorkodás terén eltöltött néhány év multán, 1882. az egri érsek udvari papja, 1891. érseki titkár, 1893. tiszteletbeli és 1897. valóságos egri kanonok.

3. Sz. Miklós, osztálytanácsos, zsül. Darócon 1854 jan. 19. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen, egyetemi jogi tanulmányait Budapesten végezte, hol 1878. avatták doktorrá. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott s 1882. az országos magyar képzőművészeti társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta s folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó tényezőivel. Ez utazásairól évenkint tanulmányokat irt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Nyilvánosságra jutott emlékiratai a művészetnek erélyesebb állami támgoatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagy arányu fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészetnek erélyesebb állami támogatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagy arányu fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészet legfőbb szükséglete, egy állandó, kellően világított és elegendően tágas műcsarnok létesüljön. A külföldi legjobb minták tanulmányozása alapján kidolgozott programmja a képzőművészeti társulat részéről elfogadtatván, a kormány s a törvényhozás áldozatkészsége biztosította annak megvalósítását. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki, azóta a művészeti osztályt (képzőművészeti, iparművészeti, zene- és szinművészeti szakiskolák, muzeumok, műemlékek) vezeti s e mellett az emberbaráti tanintézetek (siketnémák, vakok, hülyék) osztályának vezetője is. A lefolyt két év alatt e két osztály hatáskörében számos reform és új intézmény lépett életbe.

4. Sz. Pál, szepesi püspök, előbbinek testvérbátyja, szül. Darócon 1846 máj. 2. Középiskoláit Eperjesen, 1862. Egerben, a teologiát 1865 óta a budapesti egyetemen végezte, hol csakhamar első tanuló és a papnevelőintézeti egyházirodalmi iskola elnöke lett. Pappá szentelték 1869 jul. 25. Káplán volt Nyiregyházán és makláron, 1870. egri főszékesegyházi hitszónok, 1871. udvari pap, 1875. érseki titkár, 1881. az érseki főegyházmegyei hivatal igazgatója, 1882. címzetes kanonok, 1886 márc. 19. valóságos kanonok és mint oldalkanonok tovább is érseke oldala mellett maradt, kit rendesen elkisért a fővárosba és kivel többször járt Rómában. 1888. címzetes apát, 1891. egri érseki jogakadémiai igazgató, 1891 dec. 4. szepesi megyés püspök és főrendiházi tag. Kiváló műbarát s az irodalom buzgó mecenása.

Forrás: Pallas Nagylexikon