Szoárd

(Zuard, Zuord) nemzetsége, Kézai szerint Lehel törzséből vált ki. Oklevelesen először a XIII. sz. elején a váradi Regestrum említi, midőn a Sz.-nemből való Lénárt mint tanú szerepelt. Nevezetes különben, hogy 1310. a Sz.-nemzetségben egy Kadocsát (Kadycha) is említenek, a Móric fiát (Orsz. levéltár, Dl. 1148) s igy a honfoglalás korabeli két vezér neve a nemben és családban aligha találkozik véletlenül. Az oklevelek 1274-1436 közt elég beszédesek, de többnyire csak birtokügyekkel foglalkoznak, főkép Békés, Bihar és Esztergom vármegyében összesen 43 birtokot sorolván fel. A nemzetségből 1274. Lőrincet, 1287. Miklóst, 1295. Sz.-ot és 1352. ennek fiát Domokost mint mestert, 1283. Miklóst és Andrást s 1314. Istvánt, a jeles katonát, mint comest említik. E nemzetségből váltak ki az atyai Bessenyeyek, Fugyiak, Izsákyak és Karvaiak. A Sz.nemzetséget illette a szerepi monostor kegyúri joga is. V. ö. Wertner, Nemzetségek (II., 339-345).

Forrás: Pallas Nagylexikon