Szociális kérdés

egész csomó olyan feladatnak gyüjtőneve, amelyek megoldását az emberek társas együttélése követeli. A társadalmak szerveződésénél, azok különböző átalakulásainál négy elemi tényező működését vehetjük észre; ez alkotórészek: a tulajdon, a család, a kormány és a nemzetiség. Ez elemek kapcsolatai, egymásra való hatásai és önmagukban való kiképződései olyan általános érvényü törvények szerint mennek végbe, mint akár a természeti tünemények. A szélesebb értelemben vett Sz. körébe tartozik mindaz, amit ezek az elemi tényezők a maguk működése közben előállott surlódások, akadályok és veszedelmek alakjában elénk tárnak. Az ide tartozó fogalmak megállapításával, a rajtuk uralkodó törvények vizsgálatával s gyakorlati jelentőségü következtetésekkel foglalkozik a szociologia (l. o.) tudománya; a tulajdonnak s részben a családnak fogalmával, törvényeivel s ezek reformjaival foglalkozik a szocializmus (l. o.), amely főleg a gazdasági élet területét tartja szeme előtt s ide vonatkozó elméleteit és javaslatait túlnyomó részben jogi kategoriákból származtatja le. Tulajdonképen azonban szorosabb értelemben ezt a gondolkodási irányt s ennek gazdasági reformjavaslatait nevezik szűkebb értelemben Sz.-nek. Végre az államnak, illetőleg egyes társadalmi, közigazgatási és politikai szervezeteknek azokat a működéseit, amelyek a társadalmak négy elemi tényezőjének a mostani keretek megtartása mellett zavartalan működését előmozdíthatják és biztosíthatják, szociális politikának (l. o.) nevezik. A Sz. megoldása tehát igen sokszorosan összetett magánjogi, családjogi, alkotmányi és etnikai feladatok végrehajtását követeli meg, de napjainkban ezek majdnem kizárólagosan a gazdasági javak célszerü eloszlását iparkodnak előmozdítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon