Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szög angle
szög bevel
szög corner
szög nail
szög tangen... tangent of ...
szög-vissza... clincher
szögalakban... to angle
szögben elf... to angle
szögben elh... bevel
szögekkel k... to spike
szögemelő toggle-leve...
szögesdrót barbed wire...
szögesdrót ... barbed-wire...
szöget egés... to drive a ...
szöget tövi... to drive a ...
szöggel lát... to spike
szöghúzó fo... claw
szöghúzó vi... claw
szöglet cant
szöglet corner

Magyar Magyar Német Német
szög & pece... Stift (r)
szög (matem... Winkel (r)
szögesdrót Stacheldrah...
szöglet & s... Winkel (r)
szögletes eckig
szögletes winkelig
szögletes &... kantig
szögmérő Winkelmaß (...
szögsebessé... Winkelgesch...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

szög

matematika

(pályaszög) forgást jellemző valás szám. Ahhoz, hogy a forgásokat valós számokkal jellemezhessük, meg kell mondanunk, mi a forgás egysége. Pl. egy teljes körülfordulás az óramutató járásával ellenkező irányban a forgástengely meghatározott irányából nézve (ha síkban pont körüli forgásról van szó, akkor a síkot valamelyik térfélből nézve). Ennek a szögnek a neve teljesszög (pozitív irányú teljesszög ). Általában ennél kisebb szöget választunk egységnek, pl. a teljesszög 360-ad részét (fok) v. 2n-edrészét (radián). Az utóbbinak ez a szemléletes jelentése: ha egy 0 pont körül a tőle r távolságban levő P pont 1 radiánnal fordul el, akkor éppen r hosszúságú ívet ír le. Ha megadjuk az egységet, akkor bármely valós szám egy meghatározott forgást jellemez - adott tengely adott irányából nézve - és bármely forgást egy meghatározott valós szám jellemez.


(elforgatásiszög), elforgatást jellemző valós szám. Ha forgásról beszélünk, meg kell mondanunk a kezdőhelyzeten és a véghelyzeten kívül a forgás irányát és a teljes körülfordulások számát is. Ha elforgatásról beszélünk, akkor nem érdekel minket más, csak a kezdő és a véghelyzet, pontosabban a véghelyzet a kezdőhelyzethez képest. Pl. megkülönböztetünk balra negyedfordulatot, balra ötnegyed fordulatot, jobbra háromnegyed fordulatot, de mindezek a forgások ugyanazt az elforgatást eredményezik. Az egymástól teljesszögben különböző elforgatások közt nem teszünk különbséget. Minden elforgatási szöget egyértelműen meg lehet adni fokban pl. egy -180 és 180 közti valós számmal, az egyiket (pl. 180-at) beleértve, a másikat nem.


(tágasság) a pályaszög abszolút értéke. Ebben az értelemben beszélünk az irányítatlan sokszögek - pl. háromszögek- szögeiről. A tágasság - éppúgy mint a pályaszög - a teljesszögnél nagyobb is lehet. Ilyen értelemben van értelme azt mondani, hogy az ötszög szögeinek összege 540°.


(szögtartomány) két közös kezdőpontú félegyenes által határolt síkrész. Két ilyen félegyenes a síkot v. egy konvex és egy konkáv, v. konvex szög tartományra bontja, ha a félegyenesek együtt egy egyenest alkotnak. A tartományok tágasságát fokban 0 és 360 közötti számmal lehet megadni.


A -szög szó 1., 3. és 4. értelmében haszálhatjuk a következő osztályozást: hegyesszög: olyan szög, amelynek az abszolút értéke 90°-nál kisebb (de pozitív); derékszög: olyan szög, amelynek az abszolút értéke 90°; tompaszög: olyan szög, amelynek az abszolút értéke 90°-nál nagyobb, de 180°-nál kisebb; egyenesszög: olyan szög, amelynek az abszolút értéke 180°; konkáv szög: olyan szög, amelynek az abszolút értéke 180°-nál nagyobb, de 360°-nál kisebb; teljesszög: 360° abszolút értekű szög . (Elforgatási szögre is van értelme ezek némelyikének, ha megmondjuk, milyen határok között - milyen maradékrendszerrel - adjuk meg a szögeket.)

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is