Szögtükör
műszer, mely egyes állandó nagyságu szögek, különösen 90°
mezőn, kitűzésére szolgál. Áll két síktükörből, melyek egymással egy bizonyos
szöget (nyilásszög) zárnak be. A kitűzhető szög ennek kétszerese. A két
síktükör tükröző lapjai a műszer helyes használata mellett függőleges
helyzetben kell hogy álljanak. Az ábrán látható a Sz.-re eső sugár útja, egy
45° nyilásszögü Sz.-ben. Az O-ban levő szem az A pontból jövő fénysugár
tükrözése folytán A pont képét A"-ben látja OA", az eredeti AB vonalra
merőleges irányban. O-ban állva kitűzhető beintés által az OA" vonalba egy D
karó ugy, hogy az ACD szög derékszög legyen. Alkalmazásban vannak még az u. n.
kettős szögtükrök, melyek 90°-on kívűl 180° kitűzésére is szolgálnak (p. a
Coutureau-féle), tehát ama gyakori mérnöki feladat megoldására, hogy adva lévén
egy egyenes vonal két pontja, határoztassék meg egy harmadik pontja ezen
egyenesnek, mely a két adott pont közé esik. V. ö. Bodola L., A prismatikus
tükörrendszerekről s a háromélü prismákról, különös tekintettel a szögkitűzésre
(M. mérnök- és építészegyesület közlönye, 27. köt., 1893).
[ÁBRA]
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|