Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szokotora... ----

Magyar Magyar Német Német
Szokotora... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szokotora

angol protektorátus alatt álló sziget az Indiai-oceánban, 230 km.-nyire a Guardafuifoktól, 3579 km2 területtel, mintegy 10,000 lak., akik a sziget belsejében u. n. beduinok, a sziget legrégibb lakói, továbbá arabok vagy ezek korcsai és végül négerek. Sz., miként a közte és a Guardafui-fok közt elterülő kis szigetek (Abd-al-Kuri, Kal-Farun, Szamneh stb.) is igazolják, Afrikának volt része. A sziget nagyobbára 5-600 m. magas fensíkokból áll, amelyekből a Haggier vagy Hadsar nevü gránithegy (1420 m.) emelkedik a legmagasabbra. Az alacsony partok megközelítése nem ütközik nehézségbe, de jó kikötőjük alig van. Az éghajlat a magasabb részeken mérsékelt. Az esős évszak nov.-től jan.-ig tart. A föld termékeny. 828 növényfaja közül 1 rész csak Sz.-n található. Az Aloe Perryi a leghasznosabb növénye és csakis annak nedve szolgál exportcikkül. Terem azonkivül datolya, szerecsenköles, dohány és kevés pamut meg indigó, amit azonban a sziget lakói maguk fogyasztanak el. A fauna szegényes; a vad szamár és cibetmacska a legnagyobb vadállat. Házi állatok: mintegy 200 teve, 1600 szarvasmarha, számos juh és még több kecske. A vaj gi néven szintén kiviteli cikk. Sz. lakói azonkivül a partokon halászattal foglalkoznak és gyapjuból erős szöveteket szőnek. Tamarida az északi parton (100 lak.) a fő kikötő és a szultán székhelye. Sz.-t a görögök Dioszkorisz, a rómaiak Dioscoridis insula néven ismerték. A kereszténység valószinüleg elterjedt rajta, mert midőn 1503. a portugálok fölfedezték, még nyomaira találtak. 1507. elfoglalták a portugálok, akiktől azonban nemsokára ismét elvették az arabok. 1834. az angolok a kesini szultántól, Sz. urától meg akarták venni, de visszautasíttattak; ennek dacára 1835. őrséggel látták el, de már 1839. ismét elhagyták. 1876. azonban protektorátus alá vették és 1886. brit birtokká deklarálták. V. ö. Heuglin, Skizze der Inselgruppe von S. (Petermann 1861); Schweinfurth, Ein Besuch auf S. (Br.-Freiburg 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is