szoláris éghajlat

A Föld tengelyferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke ugyanazon a földrajzi szélességen napról napra változik. Okozója az évszakváltozásoknak.

 
szoláris forró övezet

A napsugarak deleléskor lehetséges legnagyobb hajlásszöge 90°, azaz, ilyenkor merőlegesen érik a felszínt napsugarak. Mivel a Föld forgástengelye 66,5°-os szöget zár be a keringés síkjával, a Nap 90°-os delelési magassága az év folyamán az északi és a déli 23,5°-a között vándorol. A két térítő közötti terület kapja a Napból a legnagyobb melegmennyiséget, ezért az általuk bezárt területet szoláris forró övezetnek nevezzük.

szoláris hideg övezet

A forgástengely és a keringési sík által bezárt szögből következik az is, hogy a Nap az északi, illetve a déli szélesség 66,5°-án túl évente legalább egy napon nem kell fel, illetve nem nyugszik le. A sarkkörök és a sarkpontok közötti területen a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, oda érkezik a Napból a legkisebb melegmennyiség, ezért az általuk közre zárt területet szoláris hideg övezetnek nevezzük.
(A 24 órás nappal, illetve éjszaka a sarkkörökön 1-1 napig, a sarkokon 6-6 hónapig tart. A sarkkörtől a sarkpontokig fokozatosan növekszik a 24 órás nappalok ill. éjszakák száma.)

szoláris mérsékelt övezet

A sarkkörök és térítők közötti területen a Nap mindennap felkel és lenyugszik, de a napsugarak hajlásszöge soha sem éri el a 90°-ot.
Ezek a területek több melegmennyiségben részesülnek, mint a sarkkörön túli, de kevesebben, mint a térítők és az Egyenlítő közötti területek. Ezért ez a területet szoláris mérsékelt övezetnek nevezzük.