Szólásszabadság

általában az a szabadság, amelynél fogva gondolatait élő szóval mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti, tehát az élőszóval eszközlendő gondolatnyilvánítás szabadsága. A Sz.-gal űzhető visszaélések ellen a társadalomnak védelmét célozzák a btkvnek ama §-ai, melyek bűntettek elkövetésére valamely gyülekezeten nyilvánosan intézett egyenes felhivásokra büntetést szabnak; ilyenek jelesül: a felhivások felségsértés, hűtlenség, lázadás elkövetésére, s az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy hatósági közegek elleni izgatások. Abban a mellékjelzőben, amelynél fogva a felhivásnak «egyenesnek» kell lennie, a Sz.-nak alkotmányos államokban nélkülözhetetlen s jelentékeny biztosítéka rejlik, mert ennek értelme az, hogy az esetleg éles, bármily igazságtalan kritikák és birálatok, az azokban észlelni vélt vagy észlelhető indirekt felhivás címén bűnvádi eljárás alá nem vonhatók. Különös Sz.-ban részesülnek az országgyülés tagjai; az ezeket megillető Sz.-ot, amelyet mentelmi jognak, immunitásnak neveznek, a magyar képviselőházból Böszörményi László mentelmi ügyében kiküldött tiztagu bizottság a képviselőház részéről is elfogadott alakban akként formulázta, hogy: «amit az országgyülési tag mint olyan, a házban s a házon kívűl mond, azért csak az országgyülés és pedig annak csak azon háza által vonathatik feleletre, amelyhez tartozik».

Forrás: Pallas Nagylexikon