Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szolgálati ... ----

Magyar Magyar Német Német
Szolgálati ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szolgálati szerződés

(locatio conductio operarum), az a szerződés, amelynek értelmében valaki egy másik irányában bizonyos szolgálatok teljesítésére, utóbbi viszont e szolgálatok megfizetésére magát kötelezi. A Szolgálatot teljesítőt szolgálatra vállalkozónak, azt aki a szolgálatokért fizet szolgálatadónak, a fizetés címén adott értéket bérnek, művészi, tudományos szolgálatoknál (az u. n. operae liberales) díjnak, tiszteletdíjnak (honorarium) nevezik. Oly szolgálatoknál, amelyeket rendszerint s általában csak fizetés mellett szokás teljesíteni, a bért, illetőleg díjat, különös s kifejezett kikötés hiányában is lehet követelni s ily esetben nem a bérre való igény, hanem csakis a bér mennyisége lehet kétséges, mely fölött a biró határoz. Ilyen p. az orvos, az ügyvéd tisztelet- illetőleg jutalomdíja. A díj készpénzben, de más értékekben is állhat. Bizonyos szolgáltatások díját hatósági díjszabályzat állapítja meg, p. bérkocsisoknál. A szerződő felek jogait és kötelességeit a szerződés tartalma, ilyennek hiányában a törvény szabályozza. Igy jelesül ellenkező kikötés hiányában a díj a szolgálat teljesítése után, meghatározott időszakonkint megállapított díj pedig az egyes időszakok lejártával (napi, heti, havi bér) fizetendő. ha a szolgálatadót a szolgálatok elfogadásában késedelem terheli, a szolgálatra vállalkozó bérét követelheti a nélkül, hogy utólagos szolgálatteljesítésre köteleztethetnék. Állandó s a szolgálatra vállalkozónak tevékenységét egészen v. majdnem egészen igéynbe vevő szolgálati viszonynál (p. cselédi viszony) a szerződésszerü bért a szolgálatra vállalkozó akkor is követelheti, ha önhibáján kivül személyében fekvő oknál fogva rövidebb ideig a szolgálattételben akadályozva volt (p. a cseléd 1-2 napig rosszul érzi magát). A Sz. a kikötött szerződési idő lejártával, ilyennek hiányában felmondással szünik meg. Felmondásnak különben a kikötött idő lejárta előtt is lehet helye azon az alapon, hogy a szolgálatra vállalkozó az elvállalt szolgálatok teljesítésére képességgel nem bir, továbbá a törvényben elismert oly okoknál fogva, amelyek a szerződő felek életére, egészségére, erkölcsére, vagyonára az egyik v. másik fél részéről fenforognak. Igy p. a cseléd a felmondási idő előtt is bármikor felmondhat, ha férjhez megy, ha jelenléte szüleinél a család fentartására nélkülözhetetlen, ha a gazda más községbe teszi át lakását v. a bért pontosan nem fizeti. A gazda pedig felmondhat, ha a cseléd ügyetlenség, könnyelmüség v. rosszakaratból kárt okoz, magaviseletével a házi rendet zavarja, terhes állapotba jut stb. Általában s az egyes törvényekben kiemelt okokon kívűl minden szerződő fél a szerződéstől visszaléphet, ha oly fontos, s az eset körülményei szerint a visszalépést indokolható okot képes kimutatni. Hazai törvényeink (1876. XIII. t.-c.) különösen szabályozzák a cselédszerződést (lásd Cseléd), az iparosok és a segédek, a gáyros és a gyári munkások (1884. XVII. t.-c., ipartörvény), a kereskedő és segédszemélyzete közti viszonyt (1875. XXXVII. t.-c., kereskedelmi törvénykönyv).

Ha a szolgálat abban áll, hogy az egyik fél - a vállalkozó - bizonyos munka előállításával, a másik fél - a megrendelő - pedig valamely ellenértéknek, díjnak, bérnek fizetésével köteles, akkor a szerződést munkabéri szerződésnek nevezzük (l. Munkabér). A vállalkozó köteles a munkát akként előállítani, hogy az a kikötött tulajdonságokkal birjon s ment legyen oly hibáktól, amelyek azt értéktelenné vagy kevésbé értékessé, vagy a rendes, illetve a szerződés szerint feltételezett használatra egészen vagy részben alkalmatlanná teszik. A megrendelő a hiányoknak pótlását igényelheti. Ha ez lehetetlen, vagy a vállalkozó a javítást nem eszközli, a megrendelő a szerződéstől visszaléphet, vagy a bér aránylagos leszállítását követelheti s bizonyos esetekben, jelesül ha a hiányért a vállalkozó jótállással tartozik, kártérítést is igényelhet. A vállalkozó jótállása terjedelmét a szerződés szabályozza. A megrendelő a szerződésszerü munkát átvenni s ellenkező kikötés hiányában az ellenszolgáltatást teljesíteni, vagyis a bért megfizetni tartozik. A törvények a vállalkozónak törvényes zálogjogot adnak az általa elkészített vagy kijavított, de még birtokában levő munkára; azért p. a szabó a javítás végett átvett s kijavított ruhadarabot bérének lefizetése előtt kiadni nem köteles. A munka átvételéig annak veszélye (p. hogy a dolog tönkre megy vagy megromlik) a vállalkozót, a munkához szolgáltatott anyagnak veszélye ellenben a megrendelőt illeti. A munka elkészültéig a megrendelő bármikor visszaléphet, ez azonban a vállalkozó kártérítési igényeit nem érinti. Ha a vállalkozó arra kötelezete magát, hogy a munkát az általa beszerzendő anyagból fogja előállítani és szállítani, akkor ez ellenkező kikötés hiányában nem munkabéri, hanem adásvevési szerződés (vételi); munkabéri szerződés forog fenn akkor, ha a vállalkozó csak a hozzávalónak megszerzését vállalta el. A munkabéri szerződésnek egy kiváló faja a kiadói ügylet (l. o.). A római jog a Sz.-nél «locator»-nak (bérbe adó) nevezi azt, aki a szolgálattételre vállalkozik, s «conductor»-nak (bérlő) azt, aki a szolgálatért fizet; a munkabéri szerződésnél ellenben megfordítva a megrendelő a locator (operis), a vállalkozó pedig a conductor.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is