Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szolimán... ----

Magyar Magyar Német Német
Szolimán... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Szolimán

(Szulejman) három török szultán neve.

1. Sz. (I., 1402-10), I. Bajazid fia. Az angorai ütközet után, melyben atyja Timur Lenk fogságába került, 1402. Drinápolyban szultánná kiáltatott ki, míg a hadsereg bátyját Musát ismerte el szultánnak. A kitört küzdelemben Sz. megveretett, fogságba esett s bátyja parancsára 1410. megfojtatott.

2. Sz. (II., 1520-66) el Kanani (a «nagy» v. «dicső») melléknévvel, a török birodalom legkiválóbb uralkodója, szül. 1496., megh. Szigetvár ostroma közben 1566 szept. 5. Már atyja életében, mint Magnezia kormányzója kitüntette kiváló kormányzó képességét, igazságszeretetét és szigoru erélyét a hanyag és lelkiismeretlen tisztvisleőkkel szemben. Midőn 1520. trónra lépett, atyja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521. a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen s Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalásával utat nyitott a török fegyvereknek és a török befolyásnak nyugat felé. 1522. kiragadta az Archipelagus uralmára oly fontos rodus szigetet a János-lovagok kezéből s miután 1525. a paviai ütközet V. Károlyt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, Sz. ismét Magyarországot támadta meg. 1526 aug. 29. Mohácsnál tönkre verte Magyarország hadi erejét, mint győző vonult be Budavárába, s bár az országot ez alkalommal még nem szállotta meg állandóan, ennek sorsa ezután az ő kezében nyugodott. I. Ferdinánddal szemben a magyar nemzeti párt által megválasztott kiráylt Szapolyai Jánost védelmébe fogadta s megsegítésére 1529. harmadszor vezetett hadat Magyarországra. Hadjárata céljául ezúttal Bécs bevételét tűzte ki, de a Salm Miklós által hősiesen védelmezett várost nem birta elfoglalni s 40,000 emberének elvesztése után okt. 14. kénytelen volt az ostromot abbanhagyni. Egy újabb sikertelen hadjárat után 1532., melyet Jurisics Miklós Kőszeg védelmezésével tett emlékezetessé, a szultán figyelmté egy időre a keleti ügyek vették igénybe. Ibrahim nagyvezér 1533. a persák ellen vívott szerencsés harcok után elfoglalta Ardsis, Achlath, Tebriz és Bagdad városokat s szervezte ez új hódításokat. 1538. ugyan I. Ferdinánd és Szapolyai János a váradi béke értelmbéen kibékültek egymással, de e béke nemsokára felbomlott és a töröknek nem ártott. 1541. János király halála ismét Magyarországba szólította a szultánt. ez alkalommal megverte Roggendorfot és csellel kezébe kerítette Budát, a Duna és Tisza közét török tartománnyá tette és a kis János Zsigmondot, a tiszántúli vidék és Erdélynek birtokával elégítette ki. Miután a Joachim brandenburgi őrgróf vezérlete alatt rendezett német birodalmi vállalat Budavár falai alatt kudarccal véget ért, Sz. 1543. egy újabb hadjáratban elfoglalta Pécset, Esztergomot és Székesfejérvárt s ilyformán a hódoltság területét Magyarország dunántúli részére is kiterjesztette. Távozása után pedig pasái Visegrádot, Hatvant és Nógrádot is elfoglalták. 1547. öt évi fegyverszünetre lépett Ferdinánddal, ki 30,000 arany évi adó fizetésére kötelezte magát, de midőn Ferdinánd 1551. Martinuzzi megöletése után Erdéylt birtokába vette, 1552. újra megkezdette a háborut, melynek folyamában vezérei a török hódoltság területét újra jelentékenyen növelték. Ez évben esett el Temesvár (Losonczi), Drégely (Szondy), Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok. Eger vára ellenben Dobó alatt szerencsésen dacolt a törökkel. 1562. ismét létre jött a béke Magyarországgal, de csak 8 évre. 1566. a már 70 éves szultán védencének, János Zsigmond erdélyi fejedelemnek érdekében Miksa király ellen személyesen vezetett hadat és Szigetvárt vette ostrom alá. A Zrinyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett vár bevételét az agg szultán nem élte meg. 1566 szept. 5. az ostromlott vár falai alatt meghalt. Nemcsak mint hadvezér tünt ki, mint törvényhozó is a legkiválóbb török uralkodó. Emelte az iaprt, kereskedelmet és földmívelést, szigoruan ellenőrizte a hivatalnokokat s bőkezü volt a tudósok és költők iránt. Családi körében azonban igazi keleti fejedelem volt, zsarnok és kegyetlen. Hogy kedvenc nejétől Roxelanetól született fiának Szelimnek a trónt biztosítsa, többi nejeitől született gyermekeit mind megölette.

3. Sz. (III., 1687-91), Ibrahim fia, IV. Mohamed testvére, szül. 1647., megh. 1691. Bátyja életében fogságban tartatott, mignem 1687. az ulemák felkelése a trónra emelte. Mint előde, ugy alatta is Magyarországon győzelmesen folyt a háboru és ő alatta vész el a legtöbb magyarországi erősség. 1688. veszett el a törökre nézve Székesfejérvár, Szendrő és Nándorfehérvár; sőt Lajos badeni őrgróf átkelt a Balkán-félszigetre és Bosznia és Szerbia tetemes részét foglalta el a töröktől. 1690. azonban a szultán a fogoly Thökölyt szabadon bocsátá és pénzzel meg haddal a császáriak által szorongatott Erdély visszafoglalására küldötte. Egyúttal az új, tehetséges nagyvezér Köprili Musztafa vette át Boszniában s Szerbiában a vezényletet, ki onnan nemcsak a császáriakat szorítá ki, hanem Nándorfehérvár falára is feltűzte újra a félholdat. Thökölynek is kedvezett eleintén a szerencse és a Zernyestnél táborozó Teleki Mihály és heister hadait legyőzte és Erdély fejedelmévé választatott (1690 aug. 25.). De azután megfordult a kocka. Badeni Lajos Thökölyt Oláhországba szalasztotta s ugyanő vívta ki 1691. Slankamennél a török fősereg fölött is a győzelmet. 1691. elvesztette a török Nagyváradot is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is