Szolovjev

1. Mihajlovics Szergej, orosz történetiró, szül. Moszkvában 1820 május 5., megh. mint nyugalmazott egyetemi tanár u. o. 1879 okt. 4. Iskoláit szülővárosában végezte s mint a Sztroganov grófi család házi tanítója, az 1842-1844. éveket külföldön, leginkább Párisban töltötte. Miután a történelemből két magvas értekezésével doktori címet kapott, a moszkvai egyetemen magántanár, 1855. a filozofiai fakultás dékánja, 1871. egyetemi rektor lett, ezalatt a nagyhercegeket tanította Szt.-Péterváron a történelemre és a Kreml régiséggyüjteményének is igazgatója volt. Mikor Tolsztoj közoktatásügyi miniszter a szabad szellemü egyetemi statutumokat meg akarta szüntetni, Sz. lemondott állásairól. Sokat irt a különféle történeti folyóiratokba; nevezetesebb munkái: Isztoricseszkija piszjema (Történelmi levelek, 1858-59); Isztorija Rossziji sz drevnjejsih vremjon (Oroszország története a legrégibb időktől, 29 köt., Moszkva 1851-80); Obscsedosztupnyja esterija o russzkojisztorii (Népszerü felolvasások az orosz történelemből, u. o. 1860); Isztorija padjenija Poljsi (Lengyelország bukásának története, u. o. 1863); Carj Alekszandr I. (I. Sándor cár, u. o. 1877); Ucsebnaja knjiga rosszkoj isztorii (Az orosz történelem tankönyve, III. kiad. u. o. 1885) stb.

2. Sz. Jakovlevics Miklós, orosz szinműiró, Osztrovszkíj (l. o.) egyik legtehetségesebb tanítványa, szül. Kazánban 1845. Moszkvában tanult. Mindjárt első vígjátéka, Zsenjitjba Bjelugina (Bjelugin házassága) annyira megtetszett Osztrovszkíjnak, hogy azt nemcsak szinre hozatta, hanem mindjárt társul vette magához, s igy több darabot irtak együtt, mint: Szcsasztlivijj djenj (Boldog nap), Djikarika (Vad leány) stb. Ezenkivül önállóan irta Sz. a következő darabjait: Na poroge k djelu (A munka kezdetén), Mjedovyj mjeszjac (Mézes hetek), melyek mind sikert arattak a szinpadon s mai napig is repertoir-darabok.

3. Sz. Konsztantinovics Sándor, orosz forradalmi ember, szül. 1846. Előbb tanító, majd irnok volt, 1878. Szt.-Pétervárra ment, ott a forradalmárok szövetségébe lépett s 1879 ápr. 14. II. Sándor cár ellen merényletet követett el, ötször lőtt rá revolverből, de nem találta el. Sz.-et ugyanazon év jun. 10. kötél által végezték ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon