Szömörce

szemerce vagy szömörice (növ., Coccygria Moench, Cotinus tourn., Coccygia Plin., Rhus L.), a róla nevezett család fája vagy cserjéje. Csípős, gyakran mérges nedve van, levele egyszerü vagy háromágu, sőt szárnyalt is (p. az ide tartozó ecetfáé, l. o.). Apró páros- vagy vegyeéltü virága nagy bogas fürtté egyesül, termése száraz, csonthéjas. Mintegy 120 faja (hazánkban csak 1) a meleg orzságokban, sok a Fokföldön és É.-Amerikában terem. A Rhus Cotinus l. (Rh. Coggygria Scop., parókafa, szkumpia, iszkumpia, szkompia, szkupia) bokros cserje, hazánk erdőtlen lejtőin gyakori, levele hossza kerekded vagy visszás tojásdad, épszélü, kopasz; a var. arenaria Wierzb. visszája pelyhes, virága zöldes-sárga, de sok terméketlenül lehull, mire a meddő termésnyél megnyulik s lila-barna szőr borítja mint az árvalányhajat. Dél-Eruópában és a Keleten honos, de dísznek gyakran ültetik. Faja magyar sárgafa vagy fisettfa (l. o.) néven furnirnak, a gyökerével együtt sárga festéknek használatos, nevezetesen a bőrt festik vele. Levelével meg a kérgével cserzenek. Friss nedve összehúzó, de nem mérges. A Rh. toxicodendron L. (mérges Sz.) 1-2¹/₂ m., kúszó, egyenes v. heverő észak-amerikai cserje, levele hármas, hosszu nyelü, levélkéje tojásdad, kihegyezett, az alja ékformán keskenyedik. Virága meg a termése fehér. Minden részében csipős, sárgás-fehér, a levegőn megfeketedő nagyon mérges tej van, tőle a vászon meg a papiros tartósan megfeketedik. Régebben a levele officinális volt. Európában lombnak vagy faldísznek ültetik, nehol elvadul. A Rh. varieloba Steud. az előbbihez hasonló, de még mérgesebb. Kaliforniában nő, érintésétől gyakran bőrbetegség támad. A Rh. glabra L. északamerikai, cserzősavas kérgével orvosolnak. Nálunk ültetik. A Rh. succedanea L. (viasz-Sz.) japáni és khinai. Bogyójának sajtolásából és kifőzéséből viasz lesz (faviasz). A Perilla ocymoides olajából is tesznek keveset hozzá, hogy annál folyékonyabb legyen. Angolországon át cera Japonica (japáni viasz) néven jut a kereskedésbe, Indiában gyertyát öntenek belőle s japán mostanában igen sokat termel és szállít. A Rh. rhodanthema F. Müll. ausztráliai, faját light yellow wood néven értékesítik. A Rh. pentaphylla Desf. sziciliai és algiri, kérgevel cserzenek. Gyümölcse ehető. A Rh. semialata Murr. khinai és japáni. Az Aphis Chinensis Doubl. leveltetü szúrásából hosszu hólyagforma gubacsot termel, kihinai gubacs (galla Chinensis) neven e század közepe óta nevezetes kereskedelmi cikk. Rendkivül sok csersavat termel; cserzőnek, valamint összehúzó orvosságnak használják. A Rh. kakrasinghee Royle nevü Sz. gubacsát Bombayban hasonlóképen cserzőnek árulják. V. ö. Borbás, A homoki Sz. (Erdészeti Lapok 1886). L. még Cserzőanyagok, Ecetfa, Kopálszömörce, Firnászfa, Bálványfa.

Forrás: Pallas Nagylexikon