Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szőnyi... ----

Magyar Magyar Német Német
Szőnyi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szőnyi

1. Benjámin, ref. lelkész, szül. alsó-Némediben 1717 dec. 10-én, meghalt Hódmező-Vásárhelyen 1794 szept. 14-én. tanulmányait Monoron, Tason, Kecskeméten és Debrecenben végezte. 1742. lelkészül választatott Hódmező-Vásárhelyre, honnan egy év mulva külföldre menvén, 1743 szept. 30-tól az oderafrankfurti, 1744 tavaszától a lejdai, ez év őszétől az utrechti egyetemen hallgatta a teologiát. 1745 szept. elején érkezett vissza egyházába; 1758. egyházmegyei tanácsbiró, 1774. esperes lett s mint ilyen részt vett a budai zsinaton. Aggkora miatt 1789. lelkészi állásáról, 1792. pedig az esperesiről is nyugalomba kényszerítették. Irói téren jelentékeny működést fejtett ki. Művei: Imádságok imádsága (Pozsony 1753, több kiadása van); Kegyesség napszáma (az előbbivel együtt, u. o. 1753); Szentek hegedüje (énekek, Kolozsvár 1762, igen sok kiadást ért, még 1869. is megjelent); Gyermekek physikája (Rollin után franciából, Pozsony 1766, 2. kiad. u. o. 1774); Istennek trombitája (Buda 1790); Az újtestamentomi énekek éneke (Pozsony 1792). V. ö. Szeremlei Sámuel, Sz. B. és a hódmezővásárhelyiek.

2. Sz. Pál, pedagogus, szül. Debrecenben 1808 ápr. 22., megh. budapesten 1878 jun. 17. Debrecenben a kollégiumot kitünő sikerrel végezte s azt mint szenior hagyta el. Tanulmányai végeztével a német nyelv elsajátítása végett egy évet Lőcsén töltött, honnan visszatérve a debreceni kollégiumban mint tanár működött s ott a matematikát magyarul tanította. 1840. pedig az ő terve nyomán lépett életbe a debreceni ref. tanoda reformja. Tisza Lajos fiai nevelőjéül szemelvén őt ki, saját költségén külföldi egyetemekre küldötte. Miután Berlinben kég évet töltött s a szünidők alatt Francia- és Angolországot beutazta, haza tért és átvette a Tisza-fiuk (László, Kálmán és Lajos) nevelését, mit tiz éven át (1838-48) részint Geszten, részint Pesten ritka szakértelemmel folytatott. Ekkor irta a szemléltető oktatási módszer következetes alkalmazásával jeles művét az Alaktant (Buda 1846, 2 köt.), mellyel a Marczibányi-féle 50 aranyas pályadíjat nyerte; e munkája folytán az akadémia (1846) tagjává választotta. 1847. A Pesten felállítandó prot. praeparandia terve címü művével lépett fel. 1848. Eötvös József báró meghivta a közoktatásügyi minisztériumba, hol előbb mint titkár, azután meg mint osztálytanácsos működött. Sz. a szabadságharc leveretése után 1851. magán nevelő- és tanintézetet alapított Pesten, 1852. egy darabig császári királyi prot. iskolai tanácsos is volt. Tiz évig volt a természettudományi társulat elnöke. A tanügy terén szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címet nyert.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is