Szőnyi béke
Hosszas alkudozások után 1627 szept. 12. köttetett meg a
Szőny és Komárom közt fekvő Forró nevü szigeten a Sz. a török és II. Ferdinánd
között. Török megbizottak Mehemed egri pasa, Iza effendi budai mufti, a budai
azap-aga, az esztergomi és szolnoki bég, Ferdinánd biztosai Sennyey István báró
kancellár és a váci püspök, Questenberg Gellért báró, Esterházy Dániel és
Koháry Péter voltak. Tulajdonkép azonban egyfelől Esterházy nádor és Pázmány
Péter, másfelől Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Murteza budai vezérpasa
mérték itt össze diplomáciai fegyvereiket. A békeokmány eredetije három
nyelven, u. m. magyarul, latinul és törökül állíttatott ki. A 11 artikulusba
foglalt okirat újra megerősíti az 1606-iki zsitvatoroki, az 1615-iki bécsi, az
1618-iki komáromi és az 1625-iki gyarmati szerződéseket. A Sz. eredetijét három
nyelven közzétette: Gévay, A szőnyi békekötés cikkelyei (Bécs 1837). Ebből
magyarul, Bethlen utasításaival, Toldalagi követségi naplójával és
jelentéseivel, ugyszintén Tassi Gáspárnak budai követségéről Esterházyhoz tett
jelentésével együtt közölte Salamon Ferenc, Két magyar diplomata a XVII.
sz.-ból (Pest 1867). Történetét megirta Jászay Pál (Tudománytár 1838. 4. köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|