Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szövetkezet... ----

Magyar Magyar Német Német
Szövetkezet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szövetkezetek

az 1875. XXXVII. t.-c. 223. §-a szerint azok a meg nem határozott számu tagokból álló társaságok, amelyek tagjaik hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg kölcsönösség alapján leendő előmozdítására alakulnak. A közös üzletkezelés és a kölcsönösség, mint a társasági célok eszköze, a többi kereskedelmi társaságok (l. o.) kellékei között is előfordul. A Sz. kizárólagos, egyéni jellemvonását a tagok számának határozatlansága és a társaság azon célja állapítja meg, hogy saját tagjainak anyagi érdekeit közvetlenül iparkodik előmozdítani. A Sz. általában nem a kereskedelmi forgalom szükségleteinek ellátására, hanem a munkások kisbirtokosok és kisiparos-osztályok jólétének fokozására vannak hivatva; gazdasági és társadalmi szerepük éppen ezért nem abban van, hogy nagyobb vállalatok létesítésére, nagyobb haszon biztosítására legyen módjuk, hanem éppen ellenkezlőleg arra kell törekedniök, hogy az elszigetelten működő kis gazdasági vállalatok a maguk különvált állásában érvényesülhessenek és fenmaradhassanak. Tehát a társulás csak eszköz arra, hogy a magánvállalati gazdálkodások védelmeztessenek. A Sz. fajai; a) Előlegezési és hitelegyesületek, céljuk az, hogy tagjaiknak részint a tagok által befizetett üzletrészekből, részint idegen betétekből, részint pedig a társaság által szerzett kölcsöntőkékből olcsó hitelt szerezzenek. A törvényes elnevezés nem kötelező s tényleg nagyon különböző elnevezések alatt keletkeznek ilyen Sz., p. népbank, takarék- és hitel-Sz., takarékegyesület, takarék- és hitelegyesület, takarék- és kölcsönegyesület, takarék- és előlegegyesület, önsegélyző bank v. egyesület, kölcsönös egélyegyesület stb. hasonló, szinonim elnevezések vannak forgalomban s különösen gyakoriak Németországban, Ausztriában és nálunk. b) nyers anyag közös beszerzésére alakult egyesületek, melyek a tagok magánvállalataiban szükséges nyers anyagokat nagyban és igy olcsóbban, sokszor hitelre vásárolják. c) Közös raktár tartására alakult Sz., amelyek a tagok által előállított cikkek elárusítására raktárakat, árucsarnokokat tartanak fenn és ott vagy mint bizományosok az egyes tagok számlájára dják el a készítményeket, vagy pedig a társaság megveszi az egyes tagok áruit s azután saját számlájára adja el azokat. d) Közös termelésre alakult vagy ipar-Sz., amelyekben a tagok bizonyos iparcikkeket közösen állítanak elő s azután azokat közösen árusítják el, vagy pedig nagyobb munkálatoknak közös elvégzésére vállalkoznak. Ezek volnának hivatva arra, hogy a munkások mint vállalkozók a nagy tőkével versenyre kelhessenek, minthogy azonban az ilyen Sz. alakításához nagyobb tőke szükséges és sokszor tartósan kellene a tagoknak a kockázatot viselniök, azért a Sz. e faja ritkán fordul elő. A munkások kooperativ mozgalmainak vezetői többször megkisérlették már hasonló Sz. alakítását, nagyobb sikereket azonban csak Belgiumban értek el a szocialisták által felállított pékműhelyek és fogyasztási Sz. (V. ö. Somogyi Manó, a szocialista Sz. Belgiumban. Társadalmi és gazdasági-politikai könyvtár, 1. köt. Budapest, Pallas 1895.) e) Fogyasztási egyesületek (l. o.). f) Lakás-építő társaságok, amelyek tagjaik részére vagy közös számlára, vagy kinek-kinek külön számlájára megfelelő lakóházakat építtetnek. E házak építésére rendesen idegen tőkét is szereznek s legtöbbnyire kieszközlik azt is, hogy ez az építési tőke apró annuitásokkal legyen törleszthető. A nagy városok lakáskérdésének megoldására kedvezők az ilyen Sz. g) Kölcsönös biztosítótársaságok, amelyeknél az egyes tagok a biztosítottak, a tagok egyeteme vagyis a Sz. pedig a biztosítók; az ilyen Sz.-nél a biztosítási ügylet díjtételeiből megmaradandó felesleg a tagoké, nem pedig mint a hasonló ügyletekkel üzérkedő társaságoknál az idegen részvényeseké. Mindezeken a szövetkezeti formákon kívűl a gyakorlatban még előfordulnak a termelési eszközök közös beszerzésére, termelvények közös kezelésére és eladására (tej-Sz., pinceegyesületek stb.), vizrendezésre és vizhasznosításra alakult Sz., továbbá szövetkezeti alapon létesített földhitelintézetek, betegápoló, temetkezési és kiházasítási egyesületek stb. A Sz. felsorolt fajtái azonban nemcsak egyenként és különváltan, hanem egymással kapcsolatosan különböző kombinációkban is előfordulnak. L. még Mezőgazdasági szövetkezetek.

A szövetkezeti tagok felelőssége lehet korlátolt vagy korlátlan; a korlátolt felelősség mellett alakult Sz. tagjai a társaság kötelezettségeiért az alapszabályokban megállapított határig felelősek, illetőleg amennyiben erre nézve az alapszabályok nem intézkednének, a tagok felelőssége csupán lekötött üzletrészeik erejéig terjed; a korlátlan felelősségü Sz. tagjai a társaság kötelezettségeiért, amennyiben ezek a társasági vagyonból kielégíthetők nem volnának, egyetemlegesen és egész vagyonukkal felelősek.

A Sz. megalakultnak tekintendők, ha 1. a társasági alapszabályok létrejöttek és 2. ha a társaság a cégjegyzékbe bevezettetett. A megalakulás az alakuló közgyülésen történik, amelyet az alapítók a belépési nyilatkozatok záróidejétől számított két hónap alatt tartoznak összehivni. Az alakuló közgyülés határozatképességét, annak teendőit a törvény éppen ugy állapítja meg, mint a részvénytársaságnál (l. o.). Csupán az alapszabályoktól követeli még meg azt, hogy külön intézkedések legyenek azokban a tagok kilépésére és új tagok belépésére, továbbá a felelősség terjedelmére vonatkozólag. A társaság képviseletére, az igazgatóság választására, jogaira és kötelezettségeire, a közgyülésekre, a felügyelő bizottságra és a külföldi Sz. fiókjaira ugyanazok az intézkedések állanak, amelyeket a törvény a részvénytársaságokra vonatkozólag megálapít. A társaság hitelezői követeléseiket az egyes tagok ellen csak a társaság ellen nyitott csőd befejezése után érvényesíthetik. A társaságba belépő új tagok a társaság régebbi kötelezettségeiért is felelősek.

Az igazgatóság a be- és kilépett tagok névsorát, a felmondott üzletrészek számát az illetékes törvényszéknél negyedévenkint tartozik bejelenteni, köteles továbbá minden év januárban a tagoknak betürendes névjegyzékét az üzletrsézek kimutatásával ugyanoda beterjeszteni. A feloszlás esetei ugyanugy vannak megállapítva, mint a részvénytársaságnál, csakhogy a Sz.-nél helye van még a birói feloszlatásnak is, ha a szövetkezet az 1875. XXXVII. t.-c.-ben megállapított céloktól eltérő működést folytat. A feloszlatást a cégjegyző törvényszék valamely érdekelt félnek v. a közigazgatási hatóságnak feljelentésére peren kivüli eljárással végzésileg intézi el. Ilyen feloszlatás miatt sem a társaság maga, sem más érdekelt fél nem léphet fel semmiféle kártérítési követeléssel. A feloszlás a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendő és közzéteendő s ezzel egyidejüleg - csőd esetét kivéve - kezdetét veszi a felszámolás. A Sz. tagjai ellen a társaságot terhelő igények alapján származható keresetek a társaság feloszlásától vagy az illető tag kilépésétől száímtandó egy év alatt évülnek el.

A Sz. formái közül hazánkban legtöbb a hitelnyujtásra alakult társaság, azután következnek ugy számukra, mint fontosságukra nézve a mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos Sz.-ek; kevesebb s korlátolt terjedelmü fogyasztási s még kevesebb ipari szövetkeeztünk van.

A Sz. állapotára vonatkozó statisztikai adatok közül csupán a hitelintézeteket illetők vannak feldolgozva. Ezek szerint:

[ÁBRA]

E hitel-Sz. 1894. összesített mérlege szerint az aktivák 31,52%-a a bankszerü váltó-tárcára, 16,88%-a jelzálogos kölcsönökre, 37,78%-a kezesség mellett adott kölcsönökre esett; az összes aktivák pedig 84,05 millió forintra mentek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is