Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szövetség alliance
szövetség association...
szövetség clubbing
szövetség confederacy...
szövetség covenant
szövetség fellowship
szövetség fraternity
szövetség hook-up
szövetség league
szövetség testament
szövetség union
szövetségbe... to be in le...
szövetségen... uncovenante...
szövetséges... ally
szövetséges... auxiliary
szövetséges... combiner
szövetséges... confederate...
szövetséges... federate
szövetséges... alien frien...
szövetséges... alien frien...

Magyar Magyar Német Német
szövetség Allianz (e)...
szövetség Bündnis (s)...
szövetség Verband (r)...
szövetség Vereinigung...
szövetség &... Verbindung ...
szövetség &... Bund (r)
szövetségbe... verbünden
szövetséges... Allierte (r...
szövetséges... verbündet
szövetséges... Bunesgenoss...
szövetségi föderativ
szövetségi ... Bundesstaat...
szövetségi ... Verbandskap...
szövetségi ... Bundesrepub...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szövetség

bibliai értelemben Istennek és választott népének, Izraelnek egymás közti Sz.-i viszonyát jelenti, amely egyrészt az isteni akarat kinyilatkoztatásán, másrészt a nép ama kötelezettségén alapszik, hogy az eléje szabott parancsolatokat megtartja. A Sz. Mózes könyve szerint már Ábrahámmal megköttetett, aztán a többi pátriárka megújította, a körülmetélés pedig szimbolizálta. Ezt a Sz.-et megújítja ismét Mózes, Izraelnek Egyiptomból való kiszabadulása után. A Sz. bizonyságául hozta le Mózes a hegyről a tiz parancsolat tábláját, amelyeket ennélfogva a Sz. könyvének, azaz Sz.-nek neveztek. Lassanként ezt a nevet valamennyi állítólagos mózesi iratra, végül pedig az ó-testamentomra is kiterjesztették. Az ó-testamentomi felfogás alapján a Krisztustól megalapított vallásközösséget is a Sz. szempontjából fogták fel. Amint ó-Sz. az ótestamentomot, akként új-Sz. az újtestamentomot jelenti.

Sz. nemzetközi és politikai értelemben két vagy több államnak szövetkezése bizonyos közös cél elérése, vagy egy meghatározott politikai eszme megvalósítása érdekében. A rendesen ideiglenes jellegü Sz.- vagyis alkalmi szövetkezés bizonyos közös politikai cél érdekében - az u. n. «alliance», amely hadi Sz. (Kriegs-Allianz), ha háborura vonatkozik s ez lehet védő Sz. (Defensiv-Allianz) vagy támadó Sz. (Offensiv-Allianz) vagy mindekttő együtt, védő és támadó Sz. (Schutzund Trutz-Bündniss) a szerint, amint a létező állapot megvédésére, vagy támadó háborura, vagy mindkettőre irányul. A Sz.-ek, melyek nem háborura vonatkozólag, hanem más politikai célok érdekében jönnek létre, azok a szorosabb értelemben vett politikai Sz.-ek vagy béke Sz.-ek (Friedens-Allianz). A hadi Sz. hallgatólagos feltétele, hogy a hadi segély a nemzetközi jog elvei szerint meg van engedve, vagyis hogy a szövetségesének segélyét igénybe vevő fél önvédelemre vagy támadásra jogosítva van. Nyilván jogtalan háboru esetében az igért segélynek megtagadása a nemzetközi jog elvei szerint szerződésszegést nem képez. Az esetet, amelyre nézve a védő vagy támadó Sz. létrejött, «casus foederis»-nek nevezik. A védő Sz. nemcsak arra az esetre köthető, ha a szövetségeseknek egyikét egy harmadik állam háboruval támadná meg, hanem a Sz. harmadik államok között kitört háboru esetében megőrzendő semlegességre is irányulhat s ekkor fegyveres semlegességnek, semlegességi Sz.-nek nevezik. L. Semlegesség.

Sz. (komplót), két vagy több személynek bizonyos meghatározott bűntett vagy bűntetteknek közös elkövetésére irányzott szövetkezése. A szövetkezésnek bizonyos előre meghatározott egy v. több bűntettre irányulsáa által különbözik a Sz. a bűnbandától, amely egyenkint még meg nem határozott bűntettek ismétlésére irányított szövetkezést jelent. A Sz.-et az állam elleni bűntetteknél összeesküvésnek (conspiratio, conjuratio) nevezik, mely elnevezés valószinüleg onnan ered, hogy régebben az ily bűntettekre szövetkezők a tervezett merényletben való részvételre s a titoktartásra magukat esküvel kötelezték. Az adott fogalomnak megfelelően, de különben tételes törvényünk határozott rendelkezése szerint is a Sz. létrejött, mihelyt két v. több személy a meghatározott bűntettnek elkövetését közös egyetértéssel elhatározza. A Sz.-nél a régibb és a modern elmélet lényegesen különbözik. A régibb s az u. n. komplót-elmélet néven ismeretes tan szerint a Sz. eredménye az, hogy az elkövetett bűntettben a Sz.-esek valamennyien társtettesek, tényleges közreműködésük minőségére való minden tekintet nélkül, amely csakis a szerepfelosztás jelentőségével bir, s már haladást kell látnunk azoknak tanában, kik e szigoru felfogást csak azokra a Sz.-es társakra szorítják, akik tettesi szándékkal (animo auctoris) működtek közre, vagyis akiknek akaratuk önállóan is a bűntett végrehajtására irányult, míg ellenben azok, akik akaratukat társaik akaratának alárendelték, vagyis a büntettet csak annyiban akarják, amennyiben azt társaik is akarják, nem mint társtettesek, hanem mint u. n. «socii ex comparto» csak a segédekre fennálló szabályok szerint, tehát a tetteseknél enyhébben büntetendők. E tan igazolását a régibb irók többféleképen kisérlették meg leginkább azzal, hogy a Sz. kölcsönös felbujtás, vagyis minden Sz.-es társ a többi társak felbujtójának tekintendő. Némelyek, különös tekintettel a Sz. veszélyességére, a szigorban annyira mentek, hogy azt tanították, miszerint nemcsak társtettesekként kell a Sz.-es társakat büntetni, hanem maga a bűntett is a Sz. miatt a rendesnél súlyosabb büntetési tétellel sujtandó. Ha p. egy meghatározott bűntettnek rendes büntetési tétele életfogytig tartó fegyház, akkor ha többen a bűntettnek elkövetésére előzetesen szövetkeztek, az elkövetett büntett halállal büntetendő s e büntetéssel sujtandók mindazok, kik a Sz.-ben részt vettek, tekintet nélkül arra, hogy a bűntettnek tényleges végrehajtásában mily tevékenységet fejtettek ki. E tan a modern tudomány vívmányai előtt meg nem állhat. Mai nap a józan büntetőjogi elvek alapján ktéségtelennek tartjuk azt, hogy a tettesség és a bűnsegély közti különbség nem alanyi (subjectiv), hanem kizárólag tárgyi (objectiv) ismérveken nyugszik. Tettes, illetőleg társtettes csak az, aki a bűntett egyik tényálladéki elemét v. maga v. társával együtt létesíti, tehát csak az, aki u. n. tényálladéki cselkedetet követ el v. ilyennek elkövetésében közvetlenül közreműködik; akinek ily tényálladéki cselekedet terhére nem esik, az, amennyiben nem felbujtó, nem tettes, hanem csak bűnsegéd. A Sz. pedig nem teheti tettessé azt, aki közreműködésének tárgyi minőségénél fogva nem tettes, hanem csak segéd. Ellenben a mai tudomány is elsimeri, hogy Sz. esetében viszonylag súlyosabb beszámítás alá esnek s igy viszonylag súlyosabban büntetendők, azok akiknek a merényleg elhatározása és végrehajtása körül kiválóbb szerep jutott; ilyenek jelesül a felbujtók és a vezetők (dux criminis), amint ezt a lázadásnál tételes törvényeink kifejezetten elismeri, sőt ebben az esetben a felbujtókra és a vezetőkre súlyosabb büntetési tételt is állapít meg. Amig a bűntett, amelyre a Sz. irányul, tényleg el nem követtetett, a Sz. elvileg nem büntethető, mert miután a Sz. a szándékolt bűntett véghezvitelének megkezdését nem képezi, a Sz. nem is minősíthető a bűntett kisérletének, sőt a különben is büntetlen előkészületi cselekmények fogalma alá sem vonható, mert az elkövetésre irányzott megállapodás még nem előkészítése a véghezvitelnek. A magyar törvény legalább, mint az alábbiakból kiderül, a Sz.-ben még előkészületi cselekményt sem lát. De ha a Sz. nem büntethető mint az elhatározott bűntettnek kisérlete, ebből nem következik az, hogy a Sz. feltételnül büntetlenül maradjon. Ellenkezőleg a Sz. a benne rejlő társadalmi veszélynél fogva, mint sui generis delictum büntetés alá vonható, a büntetés azonban csak valóban súlyos bűntetteknél igazolt és indokolt. Ezt a felfogást követi a magyar btkv is, amely a Sz.-et csak: 1. felségsértés; 2. hűtlenség; 3. lázadás; 4. hatóság elleni erőszak; 5. pénzhamisítás; 6. gyilkosság és 7. gyujtogatás eseteiben, a három utolsó esetben azonban csak akkor bünteti, ha a Sz.-hez előkészítő cselekmény is járul, mgi a négy első esetben a Sz.-re kétféle büntetési tételt állapít meg, a szerint amint a Sz.-hez a bűntett véghezvitelét célzó előkészítő cselekmény is elkövettetett. A büntetések az egyes bűntettek súlyára való tekintettel természetesen különbözők.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is