Szövetségtanács
(Bundesrath), a német birodalomban a szövetséges kormányok
képviselőinek testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes
államoknak meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok képviselőinek
testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes államoknak
meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok szuverénitása e testületben
jut kifejezésre. A Sz.-ban az egyes államoknak utasítással ellátott meghatalmazottai
ülnek, míg a birodalmi gyülés (Reichstag) a nemzetnek választott utasításhoz
nem kötött képviselőiből áll. A szavazatoknak összes száma 58. Azt, hogy minden
államnak hány szavazata van, a birodalmi alkotmány határozza meg. Minden állam
annyi megbizottat küldhet, ahány szavazata van. A porosz koronának a legtöbb
(17) szavazata van; Bajorországnak 6 stb. A Sz. tagjai nem lehetnek egyúttal
birodalmi gyülési képviselők is. Az elnökség, és az ügyek vezetése a császártól
kinevezett birodalmi kancellárt illeti. A szövetségnek minden tagja
indítványozási joggal bir; a beterjesztett indítványt feltétlenül a Sz. elé
kell terjeszteni. A határozatképességhez bizonyos számu tagoknak jelenléte nem
szükséges. A határozathozatal egyszerü szavazattöbbséggel történik. Kivételt
tesz az alkotmányváltozás, amelynek elvetésére 14 szavazat elegendő. Ebből
folyólag Poroszország 17 szavazatával egymaga minden alkotmányváltozást
megakadályozni képes. Szavazategyenlőség esetében a porosz elnöki szavazat
dönt. Bizonyos esetekben a porosz elnöki szavazat feltétlenül dönt, tekintet
nélkül a szavazatok miként történt megoszlására, vagyis az lesz határozattá,
amit Poroszország akar, miáltal a Sz.-ban oly súllyal bir, amellyel a
szavazatok számának alapul vétele mellett nem birhatna. E túlsúly
Poroszországnak nagyságában és jelentőségében találja alapját. ha nem az egész
birodalmat érdeklő ügyekről van szó, csak az érdekelt államok szavazhatnak.
Birodalmi törvény keletkezéséhez a Sz.-nak és a birodalmi gyülésnek egybehangzó
többséghatározata szükésges. A Sz. tehát a birodalmi törvényhozásnak egyik
tényezője. De a Sz. azonfelül közigazgatási és végrehajtó birodalmi hatóság is;
a birodalmi alkotmány mindezekben az irányokban hatáskörét részletesen
szabályozza. Személyükre nézve a Sz. tagjai az általuk képviselt kormányok
diplomáciai képviselőinek jellegével birnak, s ilyeneknek előjogaiban, jelesül
a területen kivüli jogokban részesülnek. A Sz. eljárását saját ügyrendje
szabályozza. A Sz.-ban meghatározott számu bizottságok vannak, melyeknek
tagjait részint a császár kinevezi, részint a Sz. választja. - Svájcban a Sz.
(conseil fédéral) a szövetségnek legfőbb korányzó és végrehajtó hatósága,
melyet a szövetséggyülés a nemzeti tanácsba választható polgárok sorából három
évre választ. A tagok száam 7.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|