Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szövetségta... ----

Magyar Magyar Német Német
Szövetségta... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szövetségtanács

(Bundesrath), a német birodalomban a szövetséges kormányok képviselőinek testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes államoknak meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok képviselőinek testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes államoknak meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok szuverénitása e testületben jut kifejezésre. A Sz.-ban az egyes államoknak utasítással ellátott meghatalmazottai ülnek, míg a birodalmi gyülés (Reichstag) a nemzetnek választott utasításhoz nem kötött képviselőiből áll. A szavazatoknak összes száma 58. Azt, hogy minden államnak hány szavazata van, a birodalmi alkotmány határozza meg. Minden állam annyi megbizottat küldhet, ahány szavazata van. A porosz koronának a legtöbb (17) szavazata van; Bajorországnak 6 stb. A Sz. tagjai nem lehetnek egyúttal birodalmi gyülési képviselők is. Az elnökség, és az ügyek vezetése a császártól kinevezett birodalmi kancellárt illeti. A szövetségnek minden tagja indítványozási joggal bir; a beterjesztett indítványt feltétlenül a Sz. elé kell terjeszteni. A határozatképességhez bizonyos számu tagoknak jelenléte nem szükséges. A határozathozatal egyszerü szavazattöbbséggel történik. Kivételt tesz az alkotmányváltozás, amelynek elvetésére 14 szavazat elegendő. Ebből folyólag Poroszország 17 szavazatával egymaga minden alkotmányváltozást megakadályozni képes. Szavazategyenlőség esetében a porosz elnöki szavazat dönt. Bizonyos esetekben a porosz elnöki szavazat feltétlenül dönt, tekintet nélkül a szavazatok miként történt megoszlására, vagyis az lesz határozattá, amit Poroszország akar, miáltal a Sz.-ban oly súllyal bir, amellyel a szavazatok számának alapul vétele mellett nem birhatna. E túlsúly Poroszországnak nagyságában és jelentőségében találja alapját. ha nem az egész birodalmat érdeklő ügyekről van szó, csak az érdekelt államok szavazhatnak. Birodalmi törvény keletkezéséhez a Sz.-nak és a birodalmi gyülésnek egybehangzó többséghatározata szükésges. A Sz. tehát a birodalmi törvényhozásnak egyik tényezője. De a Sz. azonfelül közigazgatási és végrehajtó birodalmi hatóság is; a birodalmi alkotmány mindezekben az irányokban hatáskörét részletesen szabályozza. Személyükre nézve a Sz. tagjai az általuk képviselt kormányok diplomáciai képviselőinek jellegével birnak, s ilyeneknek előjogaiban, jelesül a területen kivüli jogokban részesülnek. A Sz. eljárását saját ügyrendje szabályozza. A Sz.-ban meghatározott számu bizottságok vannak, melyeknek tagjait részint a császár kinevezi, részint a Sz. választja. - Svájcban a Sz. (conseil fédéral) a szövetségnek legfőbb korányzó és végrehajtó hatósága, melyet a szövetséggyülés a nemzeti tanácsba választható polgárok sorából három évre választ. A tagok száam 7.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is