Szracimir

bolgár cár (1365-1398). Aszen János Sándor 1365. országát három fia között osztván fel, Sz. azt a részt kapta, mely Viddin körül terült el. Alig foglalta el, Lajos magyar király hadai bevették Viddint és Sz. nejével és napával magyar fogságba került és négy évet Csazma melletti Boszilyevón (Gumnik vára) töltöttek. 1369. Sismán és Vladiszláv kiűzték Viddinból a magyarokat, ekkor Sz. újra bevonult Viddinbe, de óvatosságból a magyar királyt védnökének ismerte el. A törökök e közben Európában mindinkább terjeszkedtek, ami az első sorban érdekelt délszlávokat szövetkezésre birta, mely szövetségnek feje Tvardko István boszniai király volt. Sz. nem volt a szövetség tagja, sőt elég rövidlátó volt vele folytonos hadakozásokban bocsátkozni. A szláv szövetség megbukott a rigómezei csatában (1839 jun. 15.). Sz. ezután Viddinben török fenhatóság alatt névleges kormányzó volt, a várat török őrség tartotta elfoglalva, midőn Zsigmond magyar király fényes sereggel 1396. Viddin alá érkezett. Sz. felhasznátla az alkalmat s mindjárt az ostrom kezdetével megadta magát s Viddint, annak török őrségét és egész országát Zsigmondnak átadta. Bajazet a Ruszica mellett 1396 szept. 28. Zsigmond 60,000 emberből álló seregét teljesen tönkre tette, Zsigmond is csak nehezen menekült meg. Ugy látszik Sz. is a Nagy-Nikápoly, illetőleg a Riszica folyó mellett veszett el (1398), mert azután nevével többé nem találkozunk.

Forrás: Pallas Nagylexikon