sztereofonia

Általában kétcsatornás hangközvetítési eljárás, a hangjelenségek térhatású átvitelének egyik módja. A közvetítendő hangjelenséget két mikrofonnal vagy két mikrofoncsoporttal veszik fel, amelyek egy-egy különálló erősítőhöz kapcsolódnak. A mikrofonok hangtérbeli elhelyezésétől függően ismeretes A-B rendszerű, XY rendszerű vagy M-S rendszerű sztereofonia. A mikrofonok keltette hangfrekvenciás feszültséget a két erősítő felerősíti és két hangszóróban hallhatóvá válik a közvetített hangjelenség. A hangforrás térbeli közvetítésére a két mikrofonba érkező hangerő- és időkülönbség, vamint az oldalhatásból eredő intenzitáskülönbség révén van lehetőség. A kétcsatornás sztereofonianél a két hangszórót egymástól 2...4 m-re kell azonos magasságban elhelyezni, a lehallgató helyiség egyik oldalfalával párhuzamosan. A hallgatóknak úgy kell a két hangszóró előtt elhelyezkedniök, hogy azoktól egyenlő távolságra legyenek. A hallgatás helyhez kötött. Ha az optimális lehallgatási pontról kimozdulunk, megszűnik a térhatás érzete. Ezt a fogyatékosságot a quadrofonia megszünteti. A sztereofoniahez hasonlóan rögzíthető is a két csatornán közvetített hangjelenség. A térhatású hang mágneses hangrögzítéssel vagy elektromechanikai hangrögzítéssel örökíthető meg.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• mikrofon
• erősítő
• hangszóró
• mágneses hangrögzítés
• elektromechanikai hangrögzítés