(gör.), oly készülék, mely arra szolgál, hogy általok valamely tárgyról két szemünknek a tárgyhoz viszonyítva kétféle helyzetnek megfelelően készült kétféle ábra ugy állíttassék szemünk elé, hogy mindegyik szemünkkel az annak megfelelő ábrát megerőltetés nélkül külön-külön szemlélhessük s igy az ábrázolt tárgyat mintegy megtestesítve láthassuk. Az első Sz. Wheatstonetól származik; ez áll egy szekrénykéből, melynek bal és jobb oldalán az ab és a"b" képek el vannak helyezve (l. 1. ábrát).

[ÁBRA] 1. ábra. Wheatstone-féle sztereoszkóp.

A szemlélő az o és o" nyilásokon át a két szekrény tengelyéhez 45° alatt hajló t és t" tükörben a képeknek tükörképeit kevéssé összehajló szemtengelyekkel AB-ben egyesítve látja. Ha az ab és a"b"-nek ezen AB-ben egybeeső két tükörképe azon különbségeket mutatja, melyek a bal és jobb szemnek az AB irányában lévő valódi tárgyon föltünnének, akkor a szemlélő azt a benyomást nyeri, mintha magát a tárgyat annak térbeni kiterjedésében látná. Miután a szemlélt és összeegyeztetésre hozandó két kép az ab és a"b" ábrák tükrözése által jön létre, ezért magának a két ábrának a valódi tárgyhoz viszoynítva mint negativnak kell készülnie, oly formán mint p. tükörben olvasandó irásnak. A jelenleg általánosan használt Brewster-féle Sz.-ot a 2. ábra tünteti fel.

[ÁBRA] 2. ábra. Brewster-féle sztereoszkóp.

A kezdetben jelzett feltételeknek megfelelően készült két ábra AB és A"B" egy közös síkban fekszik. L- és L"-ben van két domboru felületi prizma, rendszerint egy lencsének darabjai, melyek ugy működnek mint prizma és domboru lencse kombinációi. A jobb szem az L" prizmán át az AB ábrára, a bal szem az L-en át az AB ábrára néz; egy g válaszfal megakadályozza, hogy a bal szem a jobb oldalon fekvő ábrát és a jobb szem a bal oldalon fekvőt láthassa, miáltal a két szemben a nem megfelelően fekvő ábrák némileg zavaró képeinek keletkezése elmarad. A prizmák az ábrák megfelelően fekvő pontjaitó jövő CD és C"D" sugarakat DO és D"O" irányokban térítik félre, ezek tehát ugy érkeznek a megfigyelő szemeibe, mintha a DO és D"O" megnyujtásában fekvő C"" pontból jönnének. A prizmák domboru csiszolása folytán pedig a két kép nagyítva tünik fel és az előbbi oknál fogva az A" B" helyzetben összeegyeztetve. Az egész szerkezet egy alkalmas szekrénykében van elhelyezve, melynek EF oldala a mai nap előnyösen használt diapozitiv fotográfiai képek kedvéért rendszerint egy homályosra csiszolt üveglemezzel van elzárva. A szekrényke oldalán p. F-nél lévő rés a képek betolására szolgál. Megjegyzendő, hogy a Sz.-ban látott képek sötét és világos részleteinek határvonalain a prizmatikus lencsék szinszórása folytán színes szegélyek mutatkoznak. Ezek kiküszöbölése végett a jobb szerkezetü Sz.-okban akromatizált lencsedarabok alkalmaztatnak. A Sz. előnyei legfeltünőbben észlelhetők oly rajzokon, melyekből a csalódás olyforma segédeszközei, mint p. árnyékolás, szinezés stb. teljesen hiányoznak, s melyek pusztán az ábrázolt objektum körvonalait adják, p. többé-kevésbé bonyolódott vonalak által ábrázolt és a gyakorlati életben ismeretlen alaku mértani formáknál. Ilyen ábrák ugyszólván csak Sz.-ikus látásban válnak érthetővé. A különbség Sz.-ikus és nem Sz.-ikus látás (l. Látás) között föltünik ugyan ilyen ábrákon, de a kívánt csalódás a Sz.-ikus látásban legnagyobb természetesen akkor, ha az ábrák lehetőleg természethűen adják vissza az ábrázolandó tárgy képét, ha tehát a tárgy lehetőleg helyes árnyékolással is föl van tüntetve. A föltüntetendő tárgy természethű ábrázolása rajzzal vagy ecsettel két oly képben, mely a két szemnek a tárgyhoz viszonyított kétféle helyzetből eredő minden legfinomabb különbséget hiven feltüntetné, alig kivihető, ilyen képek csak a fotográfia segítségével nyerhetők s igy természetes, hogy a Sz. használata a fotográfia technikájának tökélyesbítésével karöltve jár. Mai nap tájképek, épületek, csoportok stb. Sz.-ikus ábrázolására kizárólag fotográfiai úton előállított képek használtatnak. Helyes Sz.-ikus képek bizonyos aránylag csekély gyakorlással szabad szemmel is összeegyeztethetők.

[ÁBRA] 3. ábra. Sztereoszkóp-kép.

Ha sikerül p. a 3. ábrában feltüntetett két rajzot ugy szemlélnünk, hogy jobb szemünkkel a jobb oldalon levő alakra, bal szemünkkel a bal oldalon levőre tekintünk, akkor a két képet szintén Sz.-ikus egybeesésre hozhatjuk. E végre célszerü a kettős képet ugy szemünk elé tartani, hogy annak két fele egyformán erős világításban lássék és egy a két ábra közé a rajzlapra merőlegesen tartott papiroslap által a két szemünknek megfelelő látmérőket egymástól elkülöníteni. A nehézség a két szemtengelynek közel lévő tárgyaknál szokatlan irányításában rejlik s ezért a gyakorlatlannak ajánlatos, hogy előbb közvetlenül a kép fölött a messzeségbe nézzen s az igy párhuzamos tengelyü helyzetbe hozott szemei elé a képet emelje. A Sz. egyéb alkalmazásai között megemlítendő, hogy az igen célszerüen használható utánnyomatoknak az eredetiektől való megkülönböztetésére, p. pénzhamisítványoknak megismerésére. Messze eső tárgyak Sz.-ikus látása lehetségessé válik a Helmholtztól szerkesztett tele-Sz. segítségével (l. 4. ábra).

[ÁBRA] 4. ábra. Tele-sztereoszkóp.

Ez áll négy tükörből, a, á.,  b és b"-ből, a szemlélő két szeme O és O" -ben van. A messze tárgytól jövő sugarak a cabo és c"a"b"o" tört vonalak által jelzett úton érkeznek a néző szemeibe. A szemlélő tehát ugy kapja a sugarakat, mintha két szeme O és O"-ben, tehát a tárgy távolához mérten már többé nem elenyésző egymástól való távolságban lenne s a két kép ennélfogva már oly különbségeket mutat, melyek a Sz.-ikus látást lehetségessé teszik. Tökélyesbített tele-Sz.-jához Helmholtz két távcsövet, két tükröt és két visszaverő prizmát használt. A fotográfia segítségével a közönséges Sz.- számára is készíthetők nagy távolságban lévő tárgyakról alkalmas felvételek, ha a két felvétel két egymástól a rendesnél szükséghez mérten többé-kevésbé nagyobb távolságban lévő pontból eszközöltetik.

Indentiszkóp (gör.), Sz.-hoz hasonló szerkezetü készülék, melynek célja: két csak helyzetben és nagyságban megegyező, de különböző személyeket ábrázoló fényképnek összeegyeztetése.