Sztratégia

(gör.) a. m. hadászat; a hadsereg és csapatvezetésnek tudománya a hadszinhelyen egész a harctérig, ahol a harcászat (taktika) szerepel. A hadászat feladata a hadi terv készítése és kivitelének felügyelete. Általában meghatározza, mikor, hová és milyen utakon meneteljenek a csapatok stb. Mindezen intézkedések attól is függnek, hogy milyen hireket kapott a vezér az ellenség felől. Kell, hogy a hadvezér ne csak a saját és az ellenségnek anyagi erejét, továbbá a hadi szinhely viszonyait, de a vezetők jellemét, a hadsereg állapotát ugy mint az ország lakosainak hangulatát is figyelembe vegye. A hadászat alapelvei: elkülönített menetelés, idejekorán véghezmenő egyesülés a csatához, az idővesztegetés kizárása, és a kivívott sikernek erélyes kihasználása. A hadászatnak a legnagyobb siker közepette a megveretésnek eshetőségére és ez okból a visszavonulási útnak biztosítására is gondolnia kell. Noha a hadászat elvei igen egyszerüek, a hadvezetés mégis nagyon nehéz. A mai hirszerzés gyorsasága épp ugy mint a számos közlekedési vonal és közlekedési eszköz a hadvezetést a régi időkéivel szemben megkönnyebbítette, annyira, hogy elkülönített seregrészek műveletei hátul fekvő állásból is vezethetők.

Forrás: Pallas Nagylexikon