Sztroganov
orosz nemes család, mely jelenleg két ágban virágzik. A
család őse Anika novgorodi nagykereskedő és sóbányatulajdonos (megh. a XVI.
század közepén). IV. Iván cár Anika két fiának, Jakabnak és Gergelynek keleti
Oroszország lakatlan vidékein nagy terjedelmü földet ajándékozott, hol azok
falvakat s városokat alapítottak. 1574. új oklevelet kaptak, melynek értelmében
Szibéria földjére is kiterjesztették hatalmukat. Unokatestvéreik és Jermák
kozák főnök (l. o.) folytatták azután hódításaikat Szibériában. A család az
Uralban és Altaiban nyitott bányák és aranymosások útján milliókra rúgó
vagyonra tett szert. Várakat is építhettek, saját katonaságot tarthattak. 1772.
a bárói, 1798. a grófi rangot kapták. A jelenleg fennálló két grófi ág Sz.
Szergius és Sz. Miklóstól származik. A család ismertebb tagjai: Sándor,
Szergius fia (1734-1814), I. Ferenc szászártól a német grófi rangot kapta, mire
I. Pál cár az orosz grófi méltóságot ruházta reá (1798). Elnöke volt a
szentpétervári szépművészetek akadémiájának és részt vett az 1812-14-iki
francia háborukban. Elesett a Craonne mellett vívott csatában. - Unokája
Gergely Alexandrovics (1770-1857) orosz követ volt Madridban, Stockholmban és
1821 óta Konstantinápolyban. - Fia Szergej (1794-1882) nőül vette a kihaló
ifjabb ág örökösét, Pál gróf egyetlen dúsgazdag leányát. Kormányzó volt
Lengyelországban (1831-35), azután a régészeti ásatásokat vezette
Dél-Oroszországban (v. ö. Recueil d"antiquités de Scythie, 1866 s köv.). 1865
óta a vasúthálózat kiépítésével foglalkozó bizottság elnökeként működött. Öccse
Sándor gróf (szül. 1879.), császári lovászmester és tábornok. Nőül birja Mária
Nikolajevnát, özvegy Leuchtenberg hercegnőt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|