Sztroganov

orosz nemes család, mely jelenleg két ágban virágzik. A család őse Anika novgorodi nagykereskedő és sóbányatulajdonos (megh. a XVI. század közepén). IV. Iván cár Anika két fiának, Jakabnak és Gergelynek keleti Oroszország lakatlan vidékein nagy terjedelmü földet ajándékozott, hol azok falvakat s városokat alapítottak. 1574. új oklevelet kaptak, melynek értelmében Szibéria földjére is kiterjesztették hatalmukat. Unokatestvéreik és Jermák kozák főnök (l. o.) folytatták azután hódításaikat Szibériában. A család az Uralban és Altaiban nyitott bányák és aranymosások útján milliókra rúgó vagyonra tett szert. Várakat is építhettek, saját katonaságot tarthattak. 1772. a bárói, 1798. a grófi rangot kapták. A jelenleg fennálló két grófi ág Sz. Szergius és Sz. Miklóstól származik. A család ismertebb tagjai: Sándor, Szergius fia (1734-1814), I. Ferenc szászártól a német grófi rangot kapta, mire I. Pál cár az orosz grófi méltóságot ruházta reá (1798). Elnöke volt a szentpétervári szépművészetek akadémiájának és részt vett az 1812-14-iki francia háborukban. Elesett a Craonne mellett vívott csatában. - Unokája Gergely Alexandrovics (1770-1857) orosz követ volt Madridban, Stockholmban és 1821 óta Konstantinápolyban. - Fia Szergej (1794-1882) nőül vette a kihaló ifjabb ág örökösét, Pál gróf egyetlen dúsgazdag leányát. Kormányzó volt Lengyelországban (1831-35), azután a régészeti ásatásokat vezette Dél-Oroszországban (v. ö. Recueil d"antiquités de Scythie, 1866 s köv.). 1865 óta a vasúthálózat kiépítésével foglalkozó bizottság elnökeként működött. Öccse Sándor gróf (szül. 1879.), császári lovászmester és tábornok. Nőül birja Mária Nikolajevnát, özvegy Leuchtenberg hercegnőt.

Forrás: Pallas Nagylexikon